2016. június 2., csütörtök

17 ÉV UTÁN LEZÁRULT AZ ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK SOROZAT

17 év után lezárult az Évezrednyitó Beszélgetések sorozat

17 év, 13 évfolyam, 75 est… Utolsó állomásához érkezett az ezredforduló küszöbén útjára indult sorozat, amelyet a kezdetektől Gróf István – a Sárvári Milleneum Alapítvány elnöke, volt alpolgármester, képviselő – szervezett. A búcsúest jó alkalmat adott az összegzésre, áttekintésre, ehhez pedig vendégeket is hívott a házigazda: olyan személyiségek ültek mellette a Nádasdy Múzeum dísztermében, akik valamilyen formában érintettek voltak a beszélgetéssorozat 17 éves történetében.

Egy kérdés a házigazdától, egy viszontkérdés a meghívottól

Ez volt a vezérfonal, amelynek mentén érdekességekre is fény derült a párbeszédek során. A meghívottak között szerepeltek (a megszólalásaik sorrendjében): Dr. Desits Imre – aki a kezdetektől aktív követője volt a rendezvényeknek, V. Molnár Zoltán – a Sárvári Hírlap korábbi főszerkesztője, aki a lapban rendszeresen közölt alapos tudósításokat az estekről, Kondor János – a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója, aki szakmai nézőpontból szemlélve is méltatta a házigazda felkészültségét, Rácz Péter – aki a Sárvári Televízió munkatársaként készített riportokat a beszélgetőpartnerekkel, Kondora István – jelenlegi polgármesterünk, aki az önkormányzat oldalán vett részt a sorozat folytonosságának tervezésében, Erős D. Zoltán – a megyei napilap számára tudósította a programokat, később interjúkat is készített a vendégekkel, végül Czupy György – a 2006 óta a sorozat anyagi fedezetét megteremtő Sárvári Milleneum Alapítvány kurátora.

A kezdeti sikereken felbuzdulva folytatták

Ahogy az Évezrednyitó Beszélgetések névből is következik, a rendezvénysorozat gyökerei az ezredfordulóhoz vezetnek, pontosabban kicsit korábbra, hiszen az első esték még Ezredvégi jelzőt viseltek. A millenniumi ünnepségsorozat időszaka volt ez, amelyet országos szinten is jól érzékelhetővé és átélhetővé tettek a települési zászlóátadó ceremóniák. Sárváron is ehhez kapcsolódóan avatták fel például az Alkotmány utcai lakótelepen Lakatos József Boldogasszony című emlékszobrát. Gróf István ekkor még alpolgármesterként kapta feladatul a milleniumi légkörhöz illeszkedő sárvári ünnepi események megszervezését – így indult útjára a sorozat, amelyről akkor még valószínűleg senki nem gondolta, hogy 75 epizódot meg fog élni.
A sárváriak kezdeti felfokozott érdeklődése, a rendre teltházas beszélgetések viszont azt mutatták, hogy igény és szükség van a folytatásra. Gróf István elmondta, hogy a tematika a kezdetektől fogva adott volt, hogy milyen szempontok alapján választja ki, melyik jeles személyiséget, közéleti szereplőt, tudóst, művészt, sportolót hívja meg a beszélgetésekre, az általa meghatározott három fő tényező befolyásolta. Elsőként fontosnak tartotta, hogy a beszélgetőpartner jó értelemben vett nemzeti gondolkodású, keresztény, konzervatív beállítottságú legyen, bár ezeket a kategóriákat az idők során egyre rugalmasabban kezelte a meghívások során. Másodsorban sokszínűségre is törekedett, a lehető legszélesebb területről merített a borásztól kezdve, a kutatón, orvoson, erősemberen, sportolón keresztül a politikusig. Végül elv volt az is, hogy lehetőleg minden évben legalább egy határon túli magyar meghívott is szerepeljen.

Beszédes számadatok

Gróf István néhány érdekes statisztikai adatot is megosztott a hallgatósággal, amelyek önmagukban is sokat elmondanak arról a nívóról, amelyet az Évezrednyitó Beszélgetések képviselt. Következzen – nevek nélkül – csupán néhány száraz számadat a sorozat vendégeivel kapcsolatban:
– A 75 beszélgetőpartner közül sajnos már 17-en elhunytak.
– Politikai vetület: vendég volt egy miniszterelnök, egy miniszterelnök-helyettes, a Magyar Tudományos Akadémia egy elnöke, 7 miniszter vagy exminiszter.
– 18 fő volt Kossuth-díjas a meghívottak sorában, egy fő kétszeresen is, Széchenyi-díjat hatan kaptak.
– A Magyar Örökség Díjnak 22-en voltak birtokosai.
– A Százak Tanácsának tagságának 25 meghívott volt tagja.
– Prima Díjat kilencen, Prima Primissima elismerést 13-an kaptak.
– A Nemzet Sportolója címet ketten viselték, az Évszázad Sportolója címet egy valaki.
– És egy kakukktojás: akadt valaki, aki a Szovjetunió Hőse elismeréssel is büszkélkedhetett (Jó, ezt az egyet eláruljuk: Farkas Bertalan űrhajós.).

A legvégére egy kis időcsavar és Pars Krisztián

A záróbeszélgetésre érkező érdeklődők mit sem tudhattak még arról, hogy a meghirdetett forgatókönyvtől kicsit eltér majd az este. Épp az utolsó “kérdezz-felelek” játék zajlott a házigazda és Czupy György között, amikor belépett az ajtón Pars Krisztián, olimpiai bajnok kalapácsvető. A meglepetés hátterében az állt, hogy a sportoló a legutóbbi alkalommal, a május 24-ére meghirdetett beszélgetés lemondására kényszerült – hirtelen megváltozott időbeosztása miatt. Az elmaradást így – nyugodtan mondhatjuk – a legutolsó pillanatban sikerült pótolni. A Pars Krisztiánnal való beszélgetés amellett, hogy képet adott arról, hogyan került kapcsolatba a kalapácsvetéssel, érintette az élsporttal kapcsolatban szinte elkerülhetetlen témát, a doppingkérdést, a mai fokozottan szigorú ellenőrzőrendszert is. Az Évezrednyitó Beszélgetések utolsó társalgása igazán közelebb hozta a hallgatósághoz ezt a – talán nem a legnépszerűbbek között ismert – sportágat, csakúgy, mint magát Pars Krisztiánt emberként.

A kötetek őrzik a beszélgetéseket

A sorozat ezzel elbúcsúzott. Aki lemaradt volna valamelyik érdekes beszélgetésről, vagy részt vett ugyan rajta, de szívesen újraélné, szerencsére megteheti. A Sárvári Milleneum Alapítvány gondozásában megjelent összefoglaló kötetekben az esteken elhangzottak olvashatók. A könyvek a legutóbbi néhány kivételével az összes értékes beszélgetést rögzítették. A kiadványokkal kapcsolatban érdeklődjön a könyvtárban, vagy az alapítványnál!

– Benkő Gábor –
fotók : Cooper
Megjelent a www.sarvarikum.hu portálon 2016. 06.02-án

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése