2011. február 8., kedd

TÖBB, MINT TÍZ ÉVES A REFORMÁTUS DALÁRDA

EGYÜTT ÉNEKELNEK

Sárvár (edz)
Vas Népe, 2011. 02. 08., szerda
Egy plusz tízéves a sárvári református dalárda. Azért ez a szokatlan életkor- meghatározás, mert az induláskor csak arra készültek, hogy alkalmilag kipróbálják magukat.
A próbaév annyira jól sikerült, hogy azóta már egy évtizede együtt vannak, mondja Gróf István, a kórus egyik alapítója, ma is meghatározó személyisége. Tizenegy taggal indultak, s az alapítok mintegy nyolcvan százaléka azóta is együtt maradt.
Bár református dalárdaként működnek, ennek ellenére műsoraikat a sokszínűség jellemzi. Ebben az egyházi énekek mellett jól megférnek a népdalcsokrok, valamint az igényes feldolgozások is.
Az együttes tagjai nagyon lelkesek, folyamatosan képezik magukat. Ennek eredményeként eljutottak odáig, hogy a kánonokat is szépen el tudják énekelni. A műsoraikat ma már gyakran maguk kísérik hangszereken, illetve van, hogy egy-egy műsorban közreműködik a Regös együttes több muzsikusa is.
A fejlődőképes csoportba időnként érkeznek fiatalok is. A kezdeteknél ott volt Dinnyés József énekes is, aki gyakran ellátogatott Sárvárra azért, hogy tanítsa a kórust, s tanácsokkal lássa el a dalosokat. Rendszeresen fellépnek a vizitációs, valamint a tanévzáró istentiszteleteken, a reformáció napja programjain. Nemcsak Sárváron, hanem az egyházkerület több településén, így például Celldömölkön is.
A repertoár egyházi részének a kialakítása Szentgyörgyi László lelkész feladata, míg a világi dalokat, a dalárda tagjainak közreműködésével Gróf István választja ki. Ez pedig azt is lehetővé teszi, hogy nemcsak az egyházi jellegű eseményeken mutathatják be műsorukat, hanem felléphetnek más eseményeken is. Volt már arra is példa, hogy ezer ember hallgatta az éneküket.
Az együttes egyik legemlékezetesebb fellépését 2005.-ben az adventi ünnepségsorozatban Illés Lajos Te Deum-jának a bemutatója jelentette, amelyet közösen adtak elő a Szent László templom, valamint a Tinódi Gimnázium énekkarával. A fellépéseikre több hónapig készülnek. Annak jellegétől függően tanulnak meg új dalokat, illetve gyakorolják be a repertoárból azokat, amelyeket műsorra kívánnak tűzni. Az együtt éneklés nagy élményt jelent valamennyiük számára, ez tartja össze a csapatot.

A Sárvári Református Dalárda története

Sárvári Hírlap, 2011. március. 25 (- roberta-)

Legutóbb a református bálban hallhatta a közönség a 10+1 éves Sárvári református dalárdát. Az indulás éveit és a legemlékezetesebb pillanatokat Szentgyörgyi László református lelkész és Gróf István presbiter, a dalárda egyik alapítója idézte fel.
Önszerveződő módon néhány népdal érdeklődésű egyháztagunk, akik szeretnek énekelni is, kezdeményezték, hogy néha üljünk le együtt és énekeljünk, ennek akkor a közelgő református bál adta az apropóját. Aztán a fellépést sikerélményként éltük meg, és úgy döntöttünk, hogy együtt maradunk, ennek immár tizenegy éve. Azóta is van nyolc fő, aki folyamatosan énekel, de közben mintegy húszan fordultak meg a dalárdában- idézte fel az énekkar történetét Szentgyörgyi László református lelkész.
Elsősorban most egyházi alkalmakon, istentiszteleteken énekelnek, a város a református bálokon találkozhat velük, de egyik karácsony előtt Illés Lajos Oratóriumát tanulták meg, és felléptek a katolikus templomban, illetve a gimnáziumban is. Tizenegy évvel ezelőtt magyar népdalokkal kezdtek, aztán az évek során hangszeres kísérettel is színesítették előadásaikat. Zeneileg sokat fejlődtek, hiszen ma már kánont is bátran énekelnek. Gróf István, a dalárda egyik alapítója szerint ehhez segítség is kellett, a 2001-es induláskor Dinnyés József fél éven keresztül atyáskodott szakmailag felettük. 2004 óta pedig a Regös együttes tagjai- Szabó Endre és Kóta Pál- segítik tanácsaikkal, hangszeres kísérettel a dalárdát.
-Annyira emlékezetes volt a más említett Illés-oratórium, hogy szeretnénk megismételni, 2012-ben újra elővennénk ezt a gyönyörű darabot. A másik emlékezetes fellépésünk tavaly ősz elején volt Pomázon, ahol majdnem ezer fő előtt léptünk fel egy nagytemplomban negyedórás műsorunkkal. Személy szerint én Doberdónál is emlékezetes, gyönyörű perceket éltem át, amikor a dalárda 6-7 tagjával itt kirándultunk, és elénekeltük a „Kimegyek a doberdói harctérre…” kezdetű dalt. A Sárvári református dalárda nemcsak az éneklés népszerűsítésében játszik fontos szerepet, de jelentős közösségformáló ereje van a református egyházközség életében is.