2009. november 20., péntek

KERESZTÉNY NEMZETPOLITIKA- BOROSS PÉTER MINISZTERELNÖK

KONSZOLIDÁLT JOBBOLDALI POLITIKUSOK KELLENEK-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK

Boross Péter, Magyarország egykori miniszterelnöke volt az "Évezrednyitó beszélgetések" című sorozat legutóbbi előadója. Gróf István önkormányzati képviselő vendége elsősorban a keresztény nemzetpolitikáról beszélt.
A házigazda, Gróf István köszöntőjében arról beszélt, hogy mindig is különös tisztelettel tekintett fel a rendszerváltó kormány MDF-es politikusaira, ezért is látott vendégül közülük már sokakat, és most ezt a tiszteletreméltó névsort koronázta meg az egykori miniszterelnök, Boross Péter személye. Az 1928-ban született politikus, aki Antall József halála után, 1993 decemberétől az 1994-es választásokig volt az ország miniszterelnöke, előadásában elsősorban a keresztény nemzetpolitika fontosságát hangsúlyozta.
A keresztény nemzetpolitika volt az, ami a Kiegyezés, a parlamentáris demokrácia kialakulása óta az egyetlen nemzetépítő erőként létezett. Sem a baloldal, sem a szélsőjobb nem mondhatja el ugyanezt magáról, sőt történelmi tapasztalat, hogy sokkal inkább romboló tényező volt mind a kettő. Éppen ezért az ezeréves hagyományaira épülő keresztény nemzetpolitika, a mértéktartó, előrelátó, erkölcsi elveken alapuló politikai magatartás az az irányzat, amelynek megerősödésére szükség van a mai Magyarországon- mondta Boross Péter.
Az egykori miniszterelnök sárvári előadásán óva intett mindenkit a szélsőséges politizálástól. Mint mondta, a nemzet jövőjét jelentő keresztény erkölcs és nemzettudat mellett kell hitet tennünk, mert csak ez jelentheti a nemzet számára a válságból való kiutat, a felemelkedést. Reményét fejezte ki, hogy jövő tavasszal egy konszolidációs folyamat indul el, mert ha nem így lesz, akkor abból csak kára származhat a magyar nemzetnek.
Boross Péter rendszerváltó politikusként, egykori miniszterelnökként az idei évben odáig jutott, hogy előbb lemondott parlamenti mandátumáról, majd nyáron az MDF-ből is kilépett. Amint elmondta, ennek egyik oka a kiábrándultság, a másik pedig az, hogy a 80. életévét betöltve már nem érzi magát elég frissnek a mindennapi politizáláshoz.
Az egykori miniszterelnök jó fél évvel a jövő évi választások előtt 2010-re erőteljes jobboldali fölényt prognosztizált. A kérdés csak az, tette hozzá, hogy a majdan hatalomra kerülő új jobboldali erők felismerik-e, hogy Magyarországon tartósan nyugodt viszonyokat, stabilitást csak a konszolidált jobboldali politikusok és miniszterelnökök- mint Tisza Kálmán, vagy Bethlen István- tudtak teremteni. Ők viszont a nyugodt építőmunkához szükséges időt is megkapták a történelemtől. Boross Péter befejezésül abbéli reményét fejezte ki, hogy a jövő évi választásokon nyertes párt politikusaiban is lesz kellő mértékletesség, türelem és bölcsesség.

-CSL-
Fotó: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 22. számában, 2009. november 20-án

2009. november 6., péntek

EGY BADACSONYI BORÁSZ- SZEREMLEY HUBA

EGY BADACSONYI BÖLÉNYVADÁSZ A VÁRBAN-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK

Szeremley Huba borász volt a legutóbbi Évezrednyitó beszélgetések vendége október 21-én. A több szempontból is érdekes emberrel Gróf István önkormányzati képviselő beszélgetett a múzeum dísztermében, népes publikum előtt.
A magyar borászat egyik legismertebb és legszínesebb egyénisége jövőre ünnepli 70. születésnapját. A filozófus alkatú férfiember élete során sok mindenbe belekóstolt: az érettségi után előbb teológiát tanult, aztán az orvostudományba ásta bele magát, végül Ausztriában szerezte első diplomáját- gépészmérnökként. 1967-ben aztán elindult élete nagy kalandja: hosszabb időre elhagyta az országot, vagyis disszidált. Filmbe illő körülmények között, egy sportrepülővel szelte át a határt. Egyebek mellett Iránban, majd Nigériában élt, a '90-es évek közepén azonban hazatért, és borászattal kezdett foglalkozni a badacsonyi szőlőhegyen.
Októberi sárvári előadása is ezer szállal kapcsolódott ehhez a tájhoz, ugyanis a "Badacsonyi bölényvadász" címet viselte. A borász azért választotta ezt a címet, mert véleménye szerint ugyanaz történik ma Magyarországon a hazai tájjal és emberekkel, ami a XIX. század végén, a XX. század elején Amerikában az indiánokkal, illetve a bölénycsordákkal történt. Tendenciózusan ellehetetlenítették, elpusztították őket. A párhuzam Szeremley Huba szerint egyértelmű, az ország egyetlen kitörési lehetőségét, a turizmust komoly veszély fenyegeti. A külföldiek ugyanis nem azért jönnek hozzánk, mert nálunk puhább az ágy, vagy kékebb a víz, hanem azért, mert a világon egyedülálló kultúrtájnak eddig az ember adta meg azt a sajátos arculatot, ami jellemezte. Mostanára azonban "embertípusok" tűntek el, nincs már vincellér, pákász, halász, lassan múlt időbe tehető a földből élő paraszt is. Ezért nem csak a tájat, a növényeket és az állatokat, de lassan az embert is védeni kellene, ellenkező esetben az elöregedés, majd kihalás vár rá.
Egy másik régi mesterség is gondokkal küzd. Az elmúlt hetek történései jelzik: a borászat is válságban van. Gondoljunk csak a 2005 év borászának, Vince Bélának vesszőfutására. Szeremley Huba szerint valami hasonló dolog történt két évtizeddel ezelőtt Ausztriában, ahol csak úgy támadhatott fel a szakma, hogy előtte "meghalt". Úgy tűnik, nálunk is ez lesz a menetrend.
A filozófus- üzletember- borász természetesen a politikával is kacérkodott. Az évtized derekán ő vezette a Magyar Gazda- és Polgárpártot, mely a 2006-os választásokon is indult- meglehetősen szerény sikerrel. Politikusként néhány évvel ezelőtt még úgy gondolta, hogy forradalommal, felvonulásokkal és tüntetésekkel igen is át lehet venni a hatalmat. Ma azonban már másként látja a világot, és a békés, választások útján történő hatalomátvétel hívévé vált.

Rácz
Fotó: Pajor András
megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 21. számában, 2009. november 6-án