2009. április 25., szombat

REJTELMEK- SEBŐ FERENC

EGY "REJTELMES" ÉNEKES-ZENÉSZ A VÁRBAN-

Egy hetet kellett csak várni az Évezrednyitó beszélgetések folytatására. "Rejtelmek" címmel Sebő Ferenc tartott előadást a Nádasdy Ferenc Múzeum dísztermében április 16-án. A népzenész- népzenekutatóval ez alkalommal is Gróf István önkormányzati képviselő beszélgetett.
Az énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncház- mozgalom eliníitója éppen negyven éve csinálja azt, amit csinál. Énekesként és zeneszerzőként ugyanis 1969-ben mutatkozott be, az azóta eltelt négy évtized alatt pedig számtalanszor bizonyította tehetségét, amit az illetékesek megannyi díjjal honoráltak. Sebő Ferenc az az ember, aki, ha újra kezdhetné az életét, akkor is ugyanazt tenné, vagyis: útjára indítaná a magyar táncház- mozgalmat. Már csak azért sem változtatna, mert saját bevallása szerint ez volt az egyetlen sikeres akciója az elmúlt negyven évben, mely teljes mértékben alulról jövő, teljesen civil kezdeményezésként indult, minden támogatás nélkül, mégis híre ment a világban. - Ez egy igazi magyar szellemi termék, melyre joggal lehetünk mindannyian büszkék- hangsúlyozta a zenész.
Sebő Ferenc másik nagy szerelme a költészet, mellyel még a '60-as években, fiatalemberként fertőződött meg József Attila költészete révén. A költő kapatta rá ugyanis erre a műnemre, mely annyira megfogta, hogy másoknak is szerette volna interpretálni, közben pedig rájött, hogy ez neki énekelve jobban megy. Nem tudja, s persze nem is akarja letagadni ezt a "rejtelmes" kötődést, melyet sárvári beszélgetésébe is beleszőtt.
A színpadi emberként is tevékenykedő művész munkái a világot jelentő deszkákon kívül is a költészet rejtelmeit boncolgatják, és sajátos meghatározás szerint "rendkívül érdekes tárnákat" nyitnak a népzene ismerete felől a régi magyar költészet felé, ismeretterjesztő jelleggel.
Sebő Ferencre tehát nem igazán lehet ráfogni, hogy sokat és sokáig tétlenkedik. a mindig aktív zenész azonban most nagy fába vágta a fejszéjét: évtizedek óta foglalkozik Vikár Béla népzenei gyűjteményével, mellyel kapcsolatban a közelmúltban egy könyvet is megjelentetett. Most egy pályázaton nyert pénz felhasználásával CD-ROM-on adja ki a teljes gyűjteményt, mintegy 9000 tételt, ami a teljes magyar népzenetár háromnegyedét teszi ki.

R.P.
Fotók: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 8. számában, 2009. április 24-én

2009. április 24., péntek

SZERETNÉM HINNI, HOGY MAGYARORSZÁG LESZ- VIZI E. SZILVESZTER

ÖSSZEFOGÁSSAL VAN KIÚT A KILÁTÁSTALANSÁGBÓL-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK

Április 9-én folytatódott Gróf István önkormányzati képviselő sorozata, az Évezrednyitó beszélgetések. Ez alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Vizi E. Szilveszter tartott előadást a megszokott helyszínen.
Vizi E. Szilveszter akadémikus, Széchenyi- díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke előadásának mottójául a legnagyobb magyar mostanában sokat idézett, szállóigévé vált mondatát választotta: "Szeretném hinni, hogy Magyarország lesz." Ezzel egyértelművé tette jövőbe vetett hitét, valamint abbéli bizodalmát, hogy van kiút a mai, sokak által kilátástalannak tartott helyzetből. Az ország ugyanis- meglátása szerint- súlyos és mély depresszióba zuhant, melyet az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikája idézett elő. Mégis van remény, csak nagyarányú összefogásra van szükség, és ismét sikeresek lehetünk, hisz ne felejtsük el, hogy nemrég még elsők voltunk. Az is okot ad a reménykedésre, hogy a magyar kultúra és tudomány évszázadokon keresztül nagy eredményeket ért el, és nem lehet igaz, hogy mindez egyszer és mindenkorra eltűnt. A magyar ember ugyanis ma is tehetséges, csak félre kell tenni az ellentéteket, és össze kell fogni. Vizi E. Szilveszter pedig ezt a szellemiséget szeretné hirdetni. Ennek érdekében nemrég letettek az asztalra egy tudósok által készített tanulmányt, mely esélyt adott volna a kilábalásra. A kemény lépéseket és a fájdalmas megszorításokat azonban ugyanakkor a nemzetközileg elismert szakember szerint csak egy olyan kormány tudja végrehajtani, mely komoly felhatalmazást kap a néptől.
A közelmúltban megszűnt reformszövetség egyik tagjaként jegyzett tudós szerint elsősorban a népfelség elvének érvényesülése miatt lenne szükség az előrehozott választásokra, hiszen egy új, a konstruktív bizalmatlansági indítvány beterjesztése után megalakuló kormány felállása is hónapokat vehet igénybe, ráadásul nem áll mögötte a választók többsége.
Vizi E. Szilveszter úgy véli, hogy a gondolkodó, Babits-i értelemben vett írástudó ember felelőssége talán soha nem volt akkora, mint éppen napjainkban. Véleménye szerint ugyanis Babits Mihálynak tökéletesen igaza van abban, hogy az írástudók mindig a felelősek azért, ami történik, mert ki kell nyitniuk pörös szájukat, meg kell nevezniük azt, ami nem jó. Ezt tette három akadémiai elnök is, a köz érdekében, s ez az értelmiség feladata is: őszintén elmondani, hogy mit lehetne, és mit kell tenni.

Rácz
Fotók: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XXI. évfolyamának 8. számában, 2009. április 24-én

2009. április 2., csütörtök

TURIZMUS- AZ ERŐT ADÓ RÉGIÓ

TURIZMUS- AZ ERŐT ADÓ RÉGIÓ

A megye idegenforgalmi ágazata az utóbbi években,- a nagyarányú fejlesztések hatására- jól teljesített. Ennek egyik objektív mérőszáma a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, mely 2007-ben,- az országos tendenciákkal ellentétben- 102 % volt. Ez akár elégedetté is tehet minket. De akad tennivaló bőven!
A megye idegenforgalmát egyrészt az mentette meg, hogy a vezető, gyógyfürdővel rendelkező desztinációink jól teljesítettek, így Bükfürdő 105,2%-os, Sárvár 133,5 %-os, Szentgotthárd 121,2%-os emelkedést hozott 2007-ben az előző évhez viszonyítva. A másik, turizmusunk növekedését növelő tényező annak a megváltozott nemzetközi trendnek köszönhető, amely a „maximális élmény- minimális idő” szlogennel foglalható össze. A turista számára több célpont felkeresése megfelel adottságainknak, ugyanakkor alkalmas arra is, hogy a nyári szezont megnyújtsa, meghosszabbítsa. A külföldi küldő-piacok tekintetében elmondható, hogy továbbra is Németországból és Ausztriából érkeznek a legtöbben annak ellenére, hogy az előbbi országból majd felére esett vissza az itt nyaralók száma. Most még harmadik az a Csehország, ahonnan Vas megyét könnyen és hamar meg lehet közelíteni. Ugrásszerűen megemelkedett az itten beutazók száma, és hasonló emelkedés várható- hatékony marketing munkával- a lengyelek idecsábítása révén.
Az MDF Vas megyei szakértői szerint,- e téren azonosulva a jelenlegi fejlesztési elképzelésekkel- három kiemelt attrakciót, az egészségturizmust, a kulturális-, valamint az ökoturizmust kell fejleszteni megyénkben.
A gyógy-, és wellness- turizmus vonatkozásában már most látszik az, hogy a kieső németajkú fürdővendégeket pótolja a hazai igénybevétel. Az eddigi 2/3- 1/3 arányú külföldi előny a fele- fele arány felé közelít, azaz mindenképpen megéri bővíteni-beruházni Bükfürdőn és Sárváron is.
„Jól fekszik” a kulturális turizmus fejlesztése megyénknek: a sárvári Nádasdy vár rekonstrukciója után a kőszegi Jurisich vár felújítása is elengedhetetlen, és ennek van lehetősége. Ez ugyanúgy látványosság- növelő fejlesztés lesz, mint a szombathelyi Iseum megújítása is. A kultúrához kapcsolódó vallási turizmus az EU nyugatra fekvő államaiban sokkal nagyobb szerepet játszik, mint nálunk. A celldömölki búcsújáró-hely rendszerbe vonásával ez erősíthető. A sport-turizmus fellegvára az ostffyasszonyfai Pannonia-Ring, mely lekötött edzés-, és versenyprogramjai ellenére több információt adhatna a megye és a régió autó-, és motorsport rajongóinak.
A legkisebb ráfordítással a leglátványosabb fejlődést az ökoturizmus fejlesztése hozhat megyénkben, kiemelten az Őrség, a Vend-vidék, a Vadása- tó megismertetése jelenthet a hazai látogatók számára. Nemhiába az Őrség nyerte el tavaly „Magyarország legjobban fejlődő vidék desztinációja- 2007” címet azzal, hogy egy év alatt 23 %-al növelte a szállóvendégek számát a 99 %-ban belföldi turisták körében. Többek között az MDF országos és helyi politikusainak nyomására nyerte vissza az Őrségi Nemzeti Park méltó függetlenségét az idén, mely intézmény szakembereivel és programjaival irányítja a térség természeti erőforrásait a turizmus szolgálatába állító fejlesztéseket. Nem hagyható ki a pályázati pénzt erre elnyert Celldömölk melletti Sághegy kráterére építendő „Vulkánház” a természetet kedvelők vasi célterületei közül ugyanúgy, mint a Rábán a vízi- túrázást komfortossá tévő, azt elősegítő projektek sem.
Az MDF Vas megyében nem azonosul a jelenlegi kormány által erőltetett Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezetek olyanforma kialakításával, melyek vonatkozásában a megcélzott és elnyert pályázati pénzek egyetlen forintja sem szolgálja direkt módon, tárgyiasult formában a turizmus fejlődését.
A megye turizmusa fejlődésének legnagyobb gátját az MDF továbbra is a nehezen megközelítésben látja. A fejletlen észak- déli közlekedési kapcsolatok, az autópályák, valamint a nemzetközi repülőtér hiánya nagyon komoly versenyhátrányt okoz a megye turisztikai vállalkozásainak. Amíg ezen a téren nem történik látványos előrelépés, a legkomolyabb marketingmunka sem érhet el látványos eredményeket.

Gróf István

megjelent a Vas megyei MDF által kiadott "Most mi jövünk" c. programfüzetében 2009. 04.02-án

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

Nemcsak az ország többi megyéjéhez, hanem még a Nyugat- dunántúli Régió megyéihez képest is behozhatatlan lemaradásban van megyénk közúthálózatának fejlesztése. Lassan oda kerülünk, hogy Vas lesz az ország legutolsó, autópályával megközelíthető megyéje. Az EU-hoz való csatlakozásunkkal egy időben a területünket észak- dél irányban átszelő 86-os főút leterheltsége 3-4-szeresére nőtt, és napi 3- 4000 áthaladó kamion veszélyezteti a falvainkon áthaladó utak lakosságát környezetszennyezési és közlekedésbiztonsági okokból. A kormány, ámbár számtalan figyelemfelhívást kapott mind a szakmai, mind a civil szférától e tárgyban, a hirtelen meg növekedett forgalom autóúton történő elvezetésének megoldásában a mai napig késlekedik, előrébb helyezve pl. a Szeged- Arad közötti M43. autóút építését is. A megyeszékhelyről a győri M1 autópálya elérését jelenleg idén, az év közepén a váti elkerülő késleltetett átadásával 4, 2010 őszén a Szelestét elkerülő szakasz megépítésével ismét csak 4, a Szombathely- Vát között épülő szakasz előreláthatólag 2011 őszén forgalomba helyezésével 9 km-rel hozzák közelebb a közlekedők számára. És akkor még a Szeleste- megyehatár, valamint a megyehatár- Csorna optimistán, a kockázatokkal nem számolva 2013 év végére tervezett átadását, valamint a Csorna- Győr közötti 85-os autóút szintén arra az időre tervezett átadását nem is említjük. Az MDF elengedhetetlennek tartja a környezetvédelmi tervezések ütemének áttervezését, az M86 autóút építésének azonnali felgyorsítását. Az MDF támogatja továbbá a 86-os főút Körmend alatti szakaszán a Nádasdot elkerülő, a Körmend feletti szakaszon az Egyházasrádócot, Kisunyomot elkerülő utak mielőbbi megépítését is.
Hasonló késlekedést mutat az M8 gyorsforgalmi út Vas megyei első, 30 km-es szakaszának előkészítése. Az osztrák határ és Körmend- kelet csomópont közötti útszakasz előkészítésében minimum egy évet várat magára a környezetvédelmi engedély kiadása, hogy aztán az engedélyezési terv elkészítése után a területvásárlás, majd az építés megkezdése 2012-ben elkezdődhessen, és 2014-ben átadásra kerülhessen. Ez, még ha a Körmend elkerülő szakasz előbb átadásra kerül is, nem lesz időben csatlakoztatható az osztrákok által addigra megépített autóúttal, és gátjává válhat a Szentgotthárd és Körmend térségében elkezdett iparfejlesztési elképzeléseknek is. Az MDF támogatja az M8 gyorsforgalmi út Körmend- veszprémi megyehatár közötti szakaszán új, a településeket elkerülő nyomvonal kialakítását.
Mielőbb el kell kezdeni az M9 autóút előkészítését is, egyetértve a Nemesbőd feletti szakasz főútként, alatta pedig autópályaként való megépítését. Nem várathat magára a Celldömölköt elkerülő út megépítése sem.

A vasútfejlesztési feladatok között az MDF kiemelten kezeli az Észak- Dél (Baltikum- Adria) korridor megyénket átszelő két szakaszának mielőbbi, gyors fejlesztését. A Katowice- Pozsony- Rajka- Hegyeshalom- Csorna- Porpác- Szombathely irányban, majd az innen egyrészt a Nagykanizsa- Gyékényes-Fiume, másrészt a Körmend- Zalalövő- Koper- Trieszt felé elágazó szárnyvonalak fejlesztése az országnak elengedhetetlen gazdasági érdeke, megyénknek pedig lehetőség a fejlesztésre. Ezért érthetetlen az, hogy a Körmend- Zalalövő szárnyvonal ma is a megszüntetett vasúti pályák között szerepel. Szerencsére a kormányintézkedést a ciklus végéig felfüggesztették. A döntő érvnek itt nem a gyér utasforgalom tényének, hanem a stratégiai fontosságú teherszállításnak kell lennie. Szakértőink fontosnak tartják a fent említett CETC régió vonalak között elsőként a Hegyeshalom- Porpác, valamint a Szombathely- Nagykanizsa vonalak villamosítását azt követően, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló Zalalövő- Ukk- Boba vonalak korszerűsítése, valamint a kevésbé tranzit-szerepet játszó Celldömölk- Pápa- Győr vonal felújítása befejeződik.
Támogatjuk és egyetértünk azokkal, a GYSEV által megvalósítás előtt álló, valamint tervezett fejlesztési projektekkel, amelyek a Sopron- Szombathely- Szentgotthárd vonalon- a megye vasúti közlekedését segítve- megvalósításra várnak, valamint a Semering vasút (Bécs- Klagenfurt- Tarvisio) jelenleg túlterhelt osztrák területekről Nyugat- Magyarországon áthaladó pálya kiépítésével. Szintén fontos annak a vasút- közlekedési koncepciónak támogatása, mely megyénk városait, Szombathelyt, Szentgotthárdot beköti a dél- ausztriai Coralbahn- vonal (Graz- Klagenfurt) rendszerébe.

Mind a személyszállító repülőtér megépítése Szombathelyen, mind pedig a Vát- Porpác térségében előkészített teherszállító repülőtér megépítése Vas megye gazdasági fejlődésére pozitívan hat, ezért támogatjuk mielőbbi megvalósításukat.

Kerekes G. István

megjelent a Vas megyei MDF által kiadott "Most mi jövünk" c. programfüzetben, 2009.04.02-án