2006. december 15., péntek

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉS FARKAS BERTALANNAL

AZ ELSŐ ÉS EZ IDÁIG EGYETLEN MAGYAR ŰRHAJÓS NOVEMBER VÉGÉN JÁRT SÁRVÁRON-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉS FARKAS BERTALANNAL

Az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat idei utolsó rendezvényének vendége Farkas Bertalan űrhajós volt. A házigazda, Gróf István ezúttal is népes közönség előtt köszönthette vendégét.
Ahogy azt a rendezvénysorozat szervezője megfogalmazta, ezúttal valóban egyedülálló vendéget hívott meg Sárvárra, hiszen magyar űrhajósból jelenleg csak egy él a Földön. Farkas Bertalan 1949-ben született, Szolnokon, a Kilián György repülő Főiskolán, majd a Szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-től a pápai vadászrepülő alakulatnál szolgál, s ahogy fogalmazott, bizony jó néhányszor zavarta meg a sárváriak nyugalmát is, amikor gépével elhúzott a fejünk felett. A Szovjetunió által vezetett Interkozmosz űrkutatási program 1978-ban lehetővé tette, hogy a tagországok- köztük természetesen a magyarok is- részt vehessenek űrutazáson. A magyar jelölteket, első lépcsőben hetet, Kecskeméten választották ki, majd további szűrések után négyre szűkült a pilóták száma. Közülük végül ketten- Farkas Bertalan és "dublőre", Magyari Béla- utazhattak ki "Csillagvárosba", ahol többek között kubai, mongol, román és bolgár kollégáikkal együtt készülhettek életük nagy eseményére.
az első magyar űrhajós végül 1980. május 26-án indult Valerij Kubaszovval együtt a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén 8 napos útjára. A Szaljut-6 úrállomáson két szovjet űrhajós várta őket, ahol a magyar kutató orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás- kutatási kísérleteket végzett. A megfigyelések során két hazai gyártású műszert, a "PILLE" sugárzásmérőt és a "Balaton" elnevezésű terhelésmérőt is tesztelte.
Farkas Bertalan azokban a napokban igazi sztár lett Magyarországon- egyik este, például ő mondta az űrből az "Esti mesét"-, pedig abban az időben ez a fogalom nálunk még szinte ismeretlen volt. Talán ő volt az első magyar, akinek arcképe trikóra, pólóra került, emlékérmet jelentettek meg a képmásával, szóval egy csapásra hőssé vált.
Az űrhajós a sárvári beszélgetés során elmondta, hogy "helyettesével", a Földön maradt Magyari Bélával a médiában keltett hírekkel ellentétben, a mai napig jó a kapcsolata. Beszélt arról is, hogy szerinte az űrkutatás szinte beláthatatlan további lehetőségeket rejt. Úgy véli, hogy a nyolcvanas évektől végre helyes útra térnek a nagyhatalmak, mert rájöttek, hogy csak a közös munka vezethet eredményre. Ennek következtében ma már az USA-ban és Oroszországban is sokkal nyitottabbak a másik fél iránt.
Arra kérdésünkre, miszerint milyen esélyt lát a jövőben a civilek űrrepülésére, Farkas Bertalan a következőket válaszolta:
- Az űrturizmusnak, amennyiben azt komolyan csinálják, komoly jövőt jósolok. Ehhez természetesen szigorú egészségügyi követelményeknek kell megfelelni, és sok pénz is kell hozzá. Az a módszer, illetve az a felhajtás viszont, ahogy ezt néhányan csinálják, megpróbálva ezeket magukat a médiának eladni, az felháborít, ezért ezzel nem is kívánok foglalkozni. Azt viszont biztosan tudom, hogy a légi közlekedés jövője az, hogy egy- egy kontinens közötti repülés során a világűrt is érinteni fogjuk.
Farkas Bertalan, aki az idei országgyűlési választásokon az MDF színeiben, Szabolcs- Szatmár megyei 5. sz. választókerületben volt jelölt, röviden politikai szerepvállalásáról is beszélt lapunknak:
-Az ismert emberek előtt természetesen, s ebben én sem vagyok kivétel, könnyebben kinyílnak bizonyos ajtók. A választási szereplésemet nem ítélem kudarcnak, mert úgy vélem, hogy a politikusok jönnek- mennek, változhat róluk a vélemény, ám azt, hogy én voltam az első magyar űrhajós, már nem lehet megkérdőjelezni. Életem talán legnagyobb bánata pedig az, hogy csak egyetlen alkalommal járhattam a világűrben. Nem tagadom, néha nosztalgiám van- mondta végezetül Farkas Bertalan.

-Junior-
Fotók: Takács Szilvia
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 24. számában, 2006. december 15-én