2006. november 17., péntek

ARADON A SÁRVÁRI MDF

A VÉRTANÚKRA EMLÉKEZTEK  

1999-től, a 150 éves jubileumi megemlékezés óta immár nyolcadszor látogatott el az MDF sárvári csoportja Aradra, hogy a helyszínen emlékezzen meg az 1848-49-es szabadságharc hőseiről.

Egy kisbusznyi látogató kerekedett fel október 5-én Sárvárról,Ikervárról és Szombathelyről az RMDSZ szervezte aradi ünnepségekre. Az odautazás napjának délutánján sikerült időt szakítani a Bega- parti nagyváros, Temesvár nevezetességeinek megtekintésére. A másnap már a megemlékezés jegyében telt el. Először a belvárosi Minorita- templomban tartottak a 13 vértanú emlékére gyászmisét, melyet a Gyulafehérvári érsek celebrált. Ezt követően a Maros partján lévő Vesztőhelyen- az ünnepi megemlékezések eddigi színhelyén- koszorúztak az emlékezők, majd gyors kirándulást tettek a sárváriak Világoson, a fegyverletétel színhelyén, Aradtól 30 km-re.
A megemlékezés fő ünnepségére a Tűzoltó téren, a most Megbékélés Parknak nevezett tágas téren került sor. itt került felállításra a Trianon után nyolc évtizeden át a köztéren fel nem állított, Zala György által alkotott Szabadság- szobor együttes tavaly. A vele szemben álló román szoborcsoport felállításával immár közszemlére engedélyezett emlékmű talpánál mondott beszédet Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöke, és Göncz Kinga magyar külügyminiszter.
Az ünnepi megemlékezés idén már minden atrocitástól mentesen, nemzetiségi ellentétek felemlegetése nélkül, békésen zajlott. Itt koszorúzott a sárvári MDF nevében Bertha András alelnök és Szentgyörgyi László református lelkész, a Vas megyei MDF nevében pedig Gróf István megyei elnök és Csehi József elnökségi tag. Az emlékezés napja a Kultúrpalotában rendezett ünnepi hangversennyel zárult.
Gróf István, elnök
megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 22. számában, 2006. november 17-én

2006. november 3., péntek

AZ OKTATÁS A VÁROS SIKERTÖRTÉNETE

BESZÉLGETÉS GRÓF ISTVÁN ELNÖKKEL  

Kis túlzással akár sikertörténetnek is nevezhetnénk azt, ami az elmúlt négy évben az oktatás, a művelődés és a sport területén történt a városban. gyarapodtak az iskolák, bővült a kulturális kínálat, színesedett a sportpaletta.Mindez persze nem jelenti azt, hogy itt van már a Kánaán: akad még tennivaló bőven ebben a ciklusban is.

Az Oktatási-, Művelődési- és Sportbizottság elnöke, Gróf István szerint egyebek mellett azért sikeresnek nevezhető ez az időszak, mert a legfontosabb területeken a város elébe ment a demográfiai hullámvölgy okozta problémáknak. Az oktatás frontján ugyanis már 1994-98 között lezajlottak a nagyobb átszervezések (iskola- összevonás, tagozat megszüntetés, konyhák, stb.). Gróf István ezért a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy az elmúlt ciklusban a város jó gazdaként működtette intézményeit, és meg tudata tartani a két középiskolát, valamint a Koncz János Zene-, és Művészeti Iskolát. Az állandóan csökkenő költségvetés ténye ellenére minden oktatási intézmény büszke lehet valamire, amivel az elmúlt négy évben gyarapodott. Felépült végre a Gárdonyi iskola tornaterme, oktatóbázissal bővült a Barabás György Szakközépiskola és Szakiskola, új termékekkel a gimnázium, megszépült a Nádasdy iskola tornacsarnoka is. A művelődés területén említésre méltó eredmény, hogy a hagyományos nagy városi rendezvények mellett idén már nagyobb hangsúlyt kaptak az olyan szezonális jellegű, a turizmusra (is) épülő események, mint amilyen a főtéri nyár volt. A sporttal sem kell szégyenkeznünk. Mi több: a régi tradicionális sportágak mellett helyet követeltek maguknak a feltörekvő újak, a rally, a petanque, a vívás és a keleti küzdősportok. Színesedett a paletta, a sportolni vágyók ma már könnyebben találnak kedvükre valót, mint évekkel ezelőtt.
A sok siker mellett azonban meg kell említeni azt is, hogy ebben a ciklusban sem épült fel az a színházterem, vagy nagyterem, mely időjárástól függetlenül többféle rendezvény lebonyolítását tenné lehetővé. Gróf István úgy véli, ez a projekt már nem várhat tovább magára, a ciklus végére meg kell, hogy valósuljon.
Ami pedig a jövőt illeti, egy hónapon belül két dolog is eldől. Az egyik lényeges kérdés, hogy átadja-e a város a megyének az alapellátásban nem tartozó intézményeket, avagy sem. A bizottság elnöke bízik abban, hogy az iskolákat a jövőben is a város gondozza majd. A másik fontos téma a kistérségi feladatmegosztás, melynek a részeként újra kell tárgyalni a környező települések iskoláival való kapcsolatot, hisz a csökkenő gyermeklétszám a kistelepülések iskoláit még érzékenyebben érinti.
A kultúra területén az említett nagyterem megvalósítása mellett cél a kínálat további szélesítése, a ugyanez vonatkozik asporta is, melynek területén a város két éven belül várhatóan egy újabb létesítménnyel, egy tanuszodával lesz gazdagabb.
R.P.
megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyam 21. számában, 2006. november 3-án.