2006. december 15., péntek

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉS FARKAS BERTALANNAL

AZ ELSŐ ÉS EZ IDÁIG EGYETLEN MAGYAR ŰRHAJÓS NOVEMBER VÉGÉN JÁRT SÁRVÁRON-
ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉS FARKAS BERTALANNAL

Az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat idei utolsó rendezvényének vendége Farkas Bertalan űrhajós volt. A házigazda, Gróf István ezúttal is népes közönség előtt köszönthette vendégét.
Ahogy azt a rendezvénysorozat szervezője megfogalmazta, ezúttal valóban egyedülálló vendéget hívott meg Sárvárra, hiszen magyar űrhajósból jelenleg csak egy él a Földön. Farkas Bertalan 1949-ben született, Szolnokon, a Kilián György repülő Főiskolán, majd a Szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-től a pápai vadászrepülő alakulatnál szolgál, s ahogy fogalmazott, bizony jó néhányszor zavarta meg a sárváriak nyugalmát is, amikor gépével elhúzott a fejünk felett. A Szovjetunió által vezetett Interkozmosz űrkutatási program 1978-ban lehetővé tette, hogy a tagországok- köztük természetesen a magyarok is- részt vehessenek űrutazáson. A magyar jelölteket, első lépcsőben hetet, Kecskeméten választották ki, majd további szűrések után négyre szűkült a pilóták száma. Közülük végül ketten- Farkas Bertalan és "dublőre", Magyari Béla- utazhattak ki "Csillagvárosba", ahol többek között kubai, mongol, román és bolgár kollégáikkal együtt készülhettek életük nagy eseményére.
az első magyar űrhajós végül 1980. május 26-án indult Valerij Kubaszovval együtt a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén 8 napos útjára. A Szaljut-6 úrállomáson két szovjet űrhajós várta őket, ahol a magyar kutató orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás- kutatási kísérleteket végzett. A megfigyelések során két hazai gyártású műszert, a "PILLE" sugárzásmérőt és a "Balaton" elnevezésű terhelésmérőt is tesztelte.
Farkas Bertalan azokban a napokban igazi sztár lett Magyarországon- egyik este, például ő mondta az űrből az "Esti mesét"-, pedig abban az időben ez a fogalom nálunk még szinte ismeretlen volt. Talán ő volt az első magyar, akinek arcképe trikóra, pólóra került, emlékérmet jelentettek meg a képmásával, szóval egy csapásra hőssé vált.
Az űrhajós a sárvári beszélgetés során elmondta, hogy "helyettesével", a Földön maradt Magyari Bélával a médiában keltett hírekkel ellentétben, a mai napig jó a kapcsolata. Beszélt arról is, hogy szerinte az űrkutatás szinte beláthatatlan további lehetőségeket rejt. Úgy véli, hogy a nyolcvanas évektől végre helyes útra térnek a nagyhatalmak, mert rájöttek, hogy csak a közös munka vezethet eredményre. Ennek következtében ma már az USA-ban és Oroszországban is sokkal nyitottabbak a másik fél iránt.
Arra kérdésünkre, miszerint milyen esélyt lát a jövőben a civilek űrrepülésére, Farkas Bertalan a következőket válaszolta:
- Az űrturizmusnak, amennyiben azt komolyan csinálják, komoly jövőt jósolok. Ehhez természetesen szigorú egészségügyi követelményeknek kell megfelelni, és sok pénz is kell hozzá. Az a módszer, illetve az a felhajtás viszont, ahogy ezt néhányan csinálják, megpróbálva ezeket magukat a médiának eladni, az felháborít, ezért ezzel nem is kívánok foglalkozni. Azt viszont biztosan tudom, hogy a légi közlekedés jövője az, hogy egy- egy kontinens közötti repülés során a világűrt is érinteni fogjuk.
Farkas Bertalan, aki az idei országgyűlési választásokon az MDF színeiben, Szabolcs- Szatmár megyei 5. sz. választókerületben volt jelölt, röviden politikai szerepvállalásáról is beszélt lapunknak:
-Az ismert emberek előtt természetesen, s ebben én sem vagyok kivétel, könnyebben kinyílnak bizonyos ajtók. A választási szereplésemet nem ítélem kudarcnak, mert úgy vélem, hogy a politikusok jönnek- mennek, változhat róluk a vélemény, ám azt, hogy én voltam az első magyar űrhajós, már nem lehet megkérdőjelezni. Életem talán legnagyobb bánata pedig az, hogy csak egyetlen alkalommal járhattam a világűrben. Nem tagadom, néha nosztalgiám van- mondta végezetül Farkas Bertalan.

-Junior-
Fotók: Takács Szilvia
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 24. számában, 2006. december 15-én

2006. november 17., péntek

ARADON A SÁRVÁRI MDF

A VÉRTANÚKRA EMLÉKEZTEK  

1999-től, a 150 éves jubileumi megemlékezés óta immár nyolcadszor látogatott el az MDF sárvári csoportja Aradra, hogy a helyszínen emlékezzen meg az 1848-49-es szabadságharc hőseiről.

Egy kisbusznyi látogató kerekedett fel október 5-én Sárvárról,Ikervárról és Szombathelyről az RMDSZ szervezte aradi ünnepségekre. Az odautazás napjának délutánján sikerült időt szakítani a Bega- parti nagyváros, Temesvár nevezetességeinek megtekintésére. A másnap már a megemlékezés jegyében telt el. Először a belvárosi Minorita- templomban tartottak a 13 vértanú emlékére gyászmisét, melyet a Gyulafehérvári érsek celebrált. Ezt követően a Maros partján lévő Vesztőhelyen- az ünnepi megemlékezések eddigi színhelyén- koszorúztak az emlékezők, majd gyors kirándulást tettek a sárváriak Világoson, a fegyverletétel színhelyén, Aradtól 30 km-re.
A megemlékezés fő ünnepségére a Tűzoltó téren, a most Megbékélés Parknak nevezett tágas téren került sor. itt került felállításra a Trianon után nyolc évtizeden át a köztéren fel nem állított, Zala György által alkotott Szabadság- szobor együttes tavaly. A vele szemben álló román szoborcsoport felállításával immár közszemlére engedélyezett emlékmű talpánál mondott beszédet Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöke, és Göncz Kinga magyar külügyminiszter.
Az ünnepi megemlékezés idén már minden atrocitástól mentesen, nemzetiségi ellentétek felemlegetése nélkül, békésen zajlott. Itt koszorúzott a sárvári MDF nevében Bertha András alelnök és Szentgyörgyi László református lelkész, a Vas megyei MDF nevében pedig Gróf István megyei elnök és Csehi József elnökségi tag. Az emlékezés napja a Kultúrpalotában rendezett ünnepi hangversennyel zárult.
Gróf István, elnök
megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 22. számában, 2006. november 17-én

2006. november 3., péntek

AZ OKTATÁS A VÁROS SIKERTÖRTÉNETE

BESZÉLGETÉS GRÓF ISTVÁN ELNÖKKEL  

Kis túlzással akár sikertörténetnek is nevezhetnénk azt, ami az elmúlt négy évben az oktatás, a művelődés és a sport területén történt a városban. gyarapodtak az iskolák, bővült a kulturális kínálat, színesedett a sportpaletta.Mindez persze nem jelenti azt, hogy itt van már a Kánaán: akad még tennivaló bőven ebben a ciklusban is.

Az Oktatási-, Művelődési- és Sportbizottság elnöke, Gróf István szerint egyebek mellett azért sikeresnek nevezhető ez az időszak, mert a legfontosabb területeken a város elébe ment a demográfiai hullámvölgy okozta problémáknak. Az oktatás frontján ugyanis már 1994-98 között lezajlottak a nagyobb átszervezések (iskola- összevonás, tagozat megszüntetés, konyhák, stb.). Gróf István ezért a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy az elmúlt ciklusban a város jó gazdaként működtette intézményeit, és meg tudata tartani a két középiskolát, valamint a Koncz János Zene-, és Művészeti Iskolát. Az állandóan csökkenő költségvetés ténye ellenére minden oktatási intézmény büszke lehet valamire, amivel az elmúlt négy évben gyarapodott. Felépült végre a Gárdonyi iskola tornaterme, oktatóbázissal bővült a Barabás György Szakközépiskola és Szakiskola, új termékekkel a gimnázium, megszépült a Nádasdy iskola tornacsarnoka is. A művelődés területén említésre méltó eredmény, hogy a hagyományos nagy városi rendezvények mellett idén már nagyobb hangsúlyt kaptak az olyan szezonális jellegű, a turizmusra (is) épülő események, mint amilyen a főtéri nyár volt. A sporttal sem kell szégyenkeznünk. Mi több: a régi tradicionális sportágak mellett helyet követeltek maguknak a feltörekvő újak, a rally, a petanque, a vívás és a keleti küzdősportok. Színesedett a paletta, a sportolni vágyók ma már könnyebben találnak kedvükre valót, mint évekkel ezelőtt.
A sok siker mellett azonban meg kell említeni azt is, hogy ebben a ciklusban sem épült fel az a színházterem, vagy nagyterem, mely időjárástól függetlenül többféle rendezvény lebonyolítását tenné lehetővé. Gróf István úgy véli, ez a projekt már nem várhat tovább magára, a ciklus végére meg kell, hogy valósuljon.
Ami pedig a jövőt illeti, egy hónapon belül két dolog is eldől. Az egyik lényeges kérdés, hogy átadja-e a város a megyének az alapellátásban nem tartozó intézményeket, avagy sem. A bizottság elnöke bízik abban, hogy az iskolákat a jövőben is a város gondozza majd. A másik fontos téma a kistérségi feladatmegosztás, melynek a részeként újra kell tárgyalni a környező települések iskoláival való kapcsolatot, hisz a csökkenő gyermeklétszám a kistelepülések iskoláit még érzékenyebben érinti.
A kultúra területén az említett nagyterem megvalósítása mellett cél a kínálat további szélesítése, a ugyanez vonatkozik asporta is, melynek területén a város két éven belül várhatóan egy újabb létesítménnyel, egy tanuszodával lesz gazdagabb.
R.P.
megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyam 21. számában, 2006. november 3-án.

2006. szeptember 20., szerda

SÁRA SÁNDOR: MEMENTO

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
SÁRA SÁNDOR: MEMENTO C. FILMJÉNEK LEJÁTSZÁSA

Az Évezrednyitó beszélgetések sorozatban- szépszámú közönség előtt- 2006. szeptember 20-án levetítésre került Sára Sándor "Memento" című dokumentumfilmje. Az est folyamán azonban a Sára Sándor filmrendező- fotóművésszel történő beszélgetés elmaradt.
A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonöszödi beszéde kiszivárgását követő tömegmegmozdulások, az instabil politikai helyzet volt az oka ennek. 2006-ban, a 38. hét elején Budapestről kockázatos volt elindulni bárkinek, bármiért, bárhová. Sára Sándor sem indult el. Megértettük. Filmjét figyelemmel, alázattal megtekintettük.
Gróf István, az Évezrednyitó beszélgetések szervezője, a kötet szerkesztője.

Megjelent az Évezrednyitó beszélgetések 2005-2006. c. kötetben, p.285

2006. július 28., péntek

MÉDIA ÉS ERKÖLCS- KONDOR KATALIN ELŐADÁSA

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK
MÉDIA ÉS ERKÖLCS- KONDOR KATALINNAL

Az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat keretében legutóbb Kondor Katalint, a Magyar Rádió volt elnökét látta vendégül Gróf István önkormányzati képviselő a vár dísztermében.
Fokozott érdeklődés kísérte az ismert médiaszemélyiség előadását, mely a "Közszolgálat, média és erkölcs" címet viselte. Az eredetileg közgazdász végzettséggel rendelkező Kondor Katalin egyetemistaként kötött közelebbi ismeretséget az újságíró szakmával, aztán gondolt egy nagyot, és jelentkezett az akkor még egyben lévő rádió és televízió intézményénél. Azóta 33 év telt el, s Kondor Katalin még mindig a média vizein evez. Annak ellenére, hogy pályája eddigi csúcsaként négy évig rádióelnök is volt már, nem sikerekben és kudarcokban méri életét. Úgy gondolja, hogy szakmai pályáján a kezdetektől napjainkig rengeteg lehetőséget kapott, melyek többségével élt is.
A volt rádióelnök szerint a mai magyar média egyik legnagyobb problémája az, hogy rettenetesen felhígult a szakma. A hosszú ideje tartó folyamat "eredményeit" nem csak ő látja, de a közönség is nap mint nap tapasztalja. A '96-os médiatörvénynek köszönhetően kialakult a duális médiavilág, s a szerencselovagok kihasználták a lehetőséget. Olyan iskolákat alapítottak, melyek rendkívül képzetlenül bocsájtják ki a hallgatókat. Márpedig ezt a szakmát szerinte kizárólag szerkesztőségekben lehet elsajátítani a napi munka közepette.
Kondor Katalin a médiaiskolák nagy részét blöffnek tartja, pontosan azért, mert úgy véli, azok nem tanítják meg a kollégákat a tisztességes újságírásra. Emellett pedig úgy látja, hogy a kereskedelmi médiumok kizárólag az értéktelenre hajtanak, miközben csakis anyagi szempontokat vesznek figyelembe. Állításait előadása során tényszerű adatokkal támasztotta alá, miközben elismerte, hogy a kereskedelmi médiumok egyetlen területen azért pozitív hatást gyakoroltak a közszolgálatiakra: lezserebbé tették azok hangvitelét.
A változás azonban ezen a ponton nem állhat meg, hisz a jövő új kihívások elé fogja állítani a szakmát. Az igazi újságírás nem hal ki, kérdező, beszélgető és hírt hozó emberre mindig szükség lesz- hangoztatta a volt rádióelnök.

czá
Fotó: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 14. számában, 2006. július 28-án

2006. június 16., péntek

SZÁZEZREK VETTEK RÉSZT IDÉN IS A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚN

A NEMZETET EGYESÍTŐ MAGYAR KATOLIKUS RENDEZVÉNY

A sárvári MDF szervezet 1997 óta minden évben ellátogat egy- egy olyan helyszínre- eleinte határon belül, majd 1999-tő a határon túlra-, ahol nemzettudatunkat megedzhetjük, ezeréves történelmünk helyszíneit megismerhetjük, ugyanakkor egy kellemesen eltöltött kirándulás emlékeivel is utazhatunk haza.

Ópusztaszer, Budapest, Arad, Csíksomlyó,felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Doberdó után először "repetáztunk": hat év után megismételtük akkori sikeres csíksomlyói utunkat. Ezúttal azonban nem lett elég a kisbusz: az ikervári MDF-esekkel és barátainkkal közösen mintegy félszázan vágtunk neki az útnak, melyet Bertha András alelnökünk professzionálisan szervezett meg, és Martos Gábor szintén mesterfokon tolmácsolt idegenvezetéssel tett emlékezetessé.
A XV. század elején számos ferences- rendi kolostort építettek Erdélyben: Csíksomlyó, Fehéregyháza, Vajdahunyad, Kolozsvár, Brassó, Medgyes.A török dúlása majd mindet tönkretette, csak Somlyó őrizte magát. Így lett ez az erdélyi missziós területek központja. Mai búcsújáró szerepe az 1567-es vallási háború győzelméhez fűződik: János Zsigmond király a protestáns vallás (unitárius) maghonosítását erőltette Csíkban és Gyergyóban. Az ottani papság ellenállását segítette a nép is, és a katonákat a Tolvajos- tetőnél legyőzték a hithű őslakosok. A csata közben az asszonyok, a gyerekek és az aggok Csíksomlyón a Boldogságos Szűz Mária szobra előtt imádkoztak. A győzelem emléke a Búcsú.
Hosszadalmas, 900 km-es út után másnap, szombat reggel Csíkszeredán, a városban hagytuk a buszunkat, hogy csatlakozzunk az Erdélyből, Magyarországról, Európa más országaiból, Amerikából érkező zarándokok és érdeklődők Csíkszereda külvárosába, Csíksomlyóba igyekvő több százezrestömegéhez. Székelyek, csángók, amerikás magyarok, óhazaiak,mind igyekeztünk a két Somlyó hegy által közrefogott völgybe, ahol emelték a néhány éve a Makovecz Imre általtervezett Hármashalom Oltárt, és amely előtt tartották az ünnepi misét. sok csángó és székely település zarándokai, az egyházközségek küldöttei, azaz a keresztalják sok tíz, száz, netán több száz kilométert gyalogoltak végig ütemes csengettyűszóra a Csíkba bevezető utakon zászlóikat és helységnévtábláikat magasba emelvén. Nekünk, a "kényelmesebb" látogatóknak is meg kellett küzdenünk egy pár kilométernyi hegyen- dombon való mászással, kinek- kinek a fizikailag teljesíthető, különböző meredekségű ösvényen.
Ottani idő szerint délután fél egykor kezdődött a mise, melyet a fiatal Majnek Antal munkácsi megyés püspök celebrált. Az ima első sorai ismertek: "Szent fiadat, Boldogasszony, Kérd e népért!" Megható, minden résztvevő számára soha el nem feledhető élményt adott az, amikor az egyházi énekek, a gregorián dallamok, a kristálytisztán és érthetően elmondott prédikáció a Nagy Somlyó oldalából visszhangzott néhány pillanat eltelte után. Még szerencse, hogy útközben "gyakoroltuk" régi imádságunkat, a "Boldogasszony, anyánk" kezdetű himnuszunkat, vagy a Székely Himnuszt, mert mint mindig, most is ezek elénekelésével ért véget az ünnepi szentmise.
Négyszázezred magunkkal zarándokoltunk le a hegyről, hogy azután a hegy lábánál a múlt század elején épített kegytemplomba is- ahova a Boldogságos Szűz Mária 400 éves fából készült szobrát az oltáron helyezték el ereklyeként- benézhessünk. a fárasztó, de lelkileg feltöltekező nap után a másnapi erdélyországi kirándulás a Békás- szoros és a Gyilkos-tó környékén mindnyájunkkal megígértette azt, hogy ide még- nem is egyszer- vissza kell jönnünk. Aki pedig nem volt, már most tervezze be. Szerencsére utazási irodák, egyházi és civil szerveződések egyre több utat szerveznek Csíksomlyóba.
Gróf István, elnök
megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyama 12. számában, 2006. június 16-án

2006. június 2., péntek

EGY OPTIMISTA ZENÉSZ- TOLCSVAY BÉLA

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- TOLCSVAY BÉLÁVAL
 EGY OPTIMISTA ZENÉSZ- ZENÉLNI SZÍVVEL ÉS LÉLEKKEL KELL!

Május 23-án folytatódott az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat a vár dísztermében. Ez alkalommal Tolcsvay Béla zeneszerző- zenész volt Gróf István önkormányzati képviselő vendége.
A Tolcsvay- trió alapító tagja legutóbb még a '90-es évek derekán, egy március 15-i ünnepség egyik fellépőjeként járt Sárváron. A várossal kapcsolatosan amúgy mindig pozitív élményekben volt része, nem csoda hát, ha jó emlékei vannak a helyiekről. Ezért is tárta hallgatósága elé különleges ügybuzgalommal előbb röviden, majd a házigazda kérdéseire válaszolva bővebben hosszú, három és fél évtizedes pályafutásának leglényegesebb állomásait. A zenész hangszer nélkül olyan, mint a leves só nélkül, ezért a muzsikus a gitárját sem felejtette otthon. S ha már magával hozta, akkor használta is: régi és új dalait kísérte vele.
A Tolcsvay Béla által képviselt, populárisnak a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető műfaj amúgy, a zenész szerint "nagyon jó helyzetben van" a mai Magyarországon. Egyetlen probléma van csak: hatalmas az ellenszél. A műfaj képviselői "viharban vannak", "őrületesen nagy a bűnözés a zene frontján", letöltik, hamisítják a felvételeket. Ennek ellenére a művész bízik abban, hogy ha valaki egy szál gitárral a tűz mellé, s körbeveszik a barátai, akkor azok rá fognak figyelni. Mert az általa művelt műfaj az embereknek szól, szerény technikával, de szívvel és lélekkel, így mindig lesz létjogosultsága.
A régi Tolcsvay- dalokat egy meghatározott korosztály, a hatvanas- hetvenes években felnövekedettek többsége nagyon jól ismeri. A "magyar bárd" ha megszólal, ma is elsősorban hozzájuk szól. A frissebb dalok inkább a régi és az új harcáról, a mindenütt tapasztalható értékvesztésről, no meg a biztatásról szólnak. A világ ugyanis Tolcsvay szerint nem új, csak mi változtunk meg benne, s ha nem vigyázunk, akkor gyorsan eltűnünk.
A díszteremben folytatott beszélgetést amúgy rendkívül erős derű és határtalan optimizmus jellemezte- elsősorban persze az előadó részéről. A zenész hisz abban a sok szépben, amit az emberiség felhalmozott, s abban is, hogy előbb- utóbb a jó diadalmaskodik.

Rácz Péter
fotók: Pajor András
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 11. számában, 2006. június 2-án

2006. április 21., péntek

FIDESZES GYŐZELEM A VÁLASZTÓKERÜLETBEN

Kovács Ferenc harmadszor is országgyűlési mandátumot szerzett
Az országgyűlési választás április 9-ei fordulóján a Vas megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerület 44.928 választópolgárának 67,45%-a vett részt a voksoláson. Sárvár 19 szavazókörében a választók 67,4 %-a járult az urnákhoz reggel 6-tól 19 óráig....
A választás ezúttal sem hozott meglepetést, Kovács Ferenc, a Fidesz- KDNP jelöltje immár harmadszor szerzett egyéni országgyűlési mandátumot, bár most aratott először első körös győzelmet. A második Szabó Lajos, az MSZP jelöltje lett a voksok 39, 28 %-val, a harmadik pedig Gróf István, az MDF jelöltje 3. 85 %-kal.

...
Gróf István úgy véli, hogy az MDF parlamentbe jutásához nagyban hozzájárult a profi módon felépített kampánya, és az, hogy meg tudták szólítani az embereket, valamint Dávid Ibolya pártelnök sikeres szereplése a négypárti vitán. A jelölt elégedett mind a saját, mind pártja választási szereplésével, amely szerinte kiváltképpen azért nagy eredmény, mert az MDF 1994 óta nem mérettette meg magát önállóan.

Vas megyében a területi listákra leadott voksok 50,84%-át a Fidesz- KDNP kapta, az MSZP 35,65 %-át, az MDF 5, 78 %-át, az SZDSZ pedig 5, 7 %-át szerezte meg a szavazatoknak, így a Fidesz és az MSZP is 2-2 területi választókerületi mandátumot szerzett Vas megyében....

Érvényes szavazatok száma:
Döme László MIÉP- JOBBIK 973 szavazat 3. 23%
Gróf István László MDF 1157 " 3. 85 %
Kovács Ferenc Fidesz- KDNP 15200 " 50. 53%
Rátz Ottó Kereszténydem.Párt 62 " 0. 21%
Dr. Szabó István SZDSZ 873 " 2. 9%
Szabó Lajos MSZP 11816 " 39. 26%

Fonyó Roberta
megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyam 8. számában, 2006.04.21-én

2006. február 17., péntek

BEMUTATTA ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTJÉT AZ MDF + MEGSZÜNTETNÉK A RÁBA HABZÁSÁT

Vas megyei körútja során Sárváron is megfordult Olajos Péter. Az Európai parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja szólt a Rába habzásáról.

A Nádasdy- várban február 3-án tartott sajtótájékoztatón Olajos Péter a már öt éve húzódó Rába- szennyezést is szóba hozta. Január 1-je óta Ausztria az Európa Tanács soros elnöke. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagjaként a képviselő a szomszédos országra irányuló nemzetközi figyelmet használná ki. Olajos Péter a következő kérdéseket fogalmazta meg: Ausztria, mint az Unió soros elnöke hogyan kíván példát mutatni a többi tagországnak? Illetve hogyan tartja be a felszíni vizek minőségéről szóló jogszabályi kötelezettségét, és a határokat átlépő vízfolyásokról szóló helsinki egyezményt?
Olajos Péter bízik abban, hogy szomszédos ország jelenlegi pozíciójának hatására változtatni fog, és véget vet a Rába habzását okozó környezetszennyezésnek. Az uniós parlamenti képviselő szólt arról is, hogy mindent megtesznek azért, hogy a toronyi lignitbányát ne nyissák meg.
- Hazánk energiastratégiája szeptemberig készül el, abban nem a múlt század tüzelőanyagának, a lignitnek kell helyet kapnia, hanem a megújuló energiaforrásoknak- fogalmazott Olajos Péter, aki a biomassza és a geotermikus energia használatát, vízi-erőművek és szélerőmű parkok létesítését preferálja.
A sajtótájékoztatón mutatta be vas megye 4-es számú választókerületének MDF-es országgyűlési képviselőjelöltjét, Gróf Istvánt is az európai parlamenti képviselő.
Olajos a hazánkra jellemző belpolitikai helyzetet Micimackó esetéhez hasonlította, mikor a mesehős addig ette a mézet és a tejet, míg be nem szorult. Magyarország magas költségvetési deficitje, az államháztartás felborulása, az egészségügy és az oktatás finanszírozásának gondjai kis mozgásteret hagynak a kormánynak. A Magyar Demokrata Fórum ezért hirdette meg a Normális Magyarországért programját, mellyel véleményük szerint nagyobb szabadság juthatna az embereknek. -Míg 1990-ben a személyi jövedelemadóból származó bevétel 50 százaléka visszakerült az önkormányzatokhoz, addig ma ennek az aránya 15 százalék- állította Olajos Péter. Hozzátette, hogy olyan demokráciát szeretnének hazánkban teremteni, ahol nem felülről irányítanak, hanem ezt a feladatot civil szervezetekre és helyi tisztségviselőkre bíznák.

Tömböly Ágnes

megjelent a Kemenesi Tájoló II. évfolyam 2. számában, 2006. 02.17-én

* * *

KONZERVATÍV GAZDASÁGPOLITIKA ÉS TISZTA KÖZÉLET

Bemutatta országgyűlési képviselőjelöltjét az MDF

A múlt pénteken sajtótájékoztató keretében Olajos Péter, az Európai Parlament MDF-es képviselője mutatta be Gróf Istvánt, a 4-es számú választókerület MDF-es képviselőjelöltjét.
Olajos Péter elmondta, Gróf István személyében megfelelő jelöltet talált a párt, mert végzettségét tekintve mind a várost, mind a mezőgazdaságból élőket képviselni tudja, hisz a 4-es számú választókerület két városból és 40 kisebb faluból és településből tevődik össze. Az MDF az elmúlt két alkalommal visszalépett a Fidesz javára, de most jelöltje megmérkőzik a választásokon.
Gróf István az MDF hármas alappillérjéről beszélt, ami a konzervatív gazdaságpolitika, tiszta, korrupciómentes közélet, és az őszinte, nyílt beszéd az ország lakosai felé. A sárváriaknak ígéri, hogy a parlamentbe való bekerülése esetén segíti városunkat az eddig elért eredmények továbbvitelében. Véleménye szerint be kell fejezni az elkerülő út építését, egy multi-funkcionális termet kell létrehozni, amely alkalmas színházteremnek, sportrendezvények megrendezésére, továbbá szeretné folytatni a belváros rehabilitációját.
A sajtó képviselői tájékoztatást hallhattak arról is, hogy ifj. Bertha András elnökletével január 23-án megalakult az Ifjúsági Demokrata Fórum Sárvár- Celldömölki Szervezete, amely segíti a párt és képviselőjelöltek munkáját.
A közeljövő kampányrendezvényein az érdeklődök találkozhatnak majd Herényi Károly frakcióvezetővel és Kónya Imre egykori belügyminiszterrel is.

-tsz-

megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 3. számában, 2006.02.10-én

2006. január 27., péntek

OPTIMISTÁN BELE A REMÉNYTELENSÉGBE- DÖRNER GYÖRGGYEL

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- DÖRNER GYÖRGGYEL
OPTIMISTÁN BELE A REMÉNYTELENSÉGBE

2006-ban is folytatódik az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat. Január 18-án Dörner György színművész volt Gróf István önkormányzati képviselő vendége a Vár dísztermében.
Az új évfolyam első előadásának időpontja szinte napra pontosan megegyezett az elsővel. Hét évvel ezelőtt ugyanis hasonlóan hideg, januári estén Pap Gábor történész indította az Ezredvégi beszélgetéseket. Most Dörner György színművész neve vonzotta a közönséget a megszokott helyszínre.
A színpadon és a filmen egyaránt gyakran látható, ötvenes éveinek elején járó művészt eddig leginkább hangjáról ismerhette a sárvári publikum, tekintettel arra, hogy előszeretettel szinkronizálja külföldi kollégáit. Most személyesen is találkozhattunk vele a színpadias belépőt követően. A rendhagyó kezdés egyben az "Optimistán bele a reménytelenségbe" című előadóestjének részlete is volt.
A műsort egyébként az elmúlt évben tragikusan elhunyt Bubik Istvánnal együtt jegyezte Dörner György. A gitárkísérettel előadott énekelt és szavalt versek után aztán már a megszokott forgatókönyv szerint alakult a találkozó. Gróf István kérdezett, Dörner György pedig beszélt a pályaválasztás körülményeiről, a főiskolás évekről, egyáltalán a színészélet viselt dolgairól. Az est a keretes szerkesztésmódnak tulajdoníthatóan versek interpretálásával zárult.

ácz
Megjelent a Sárvári Hírlap XVIII. évfolyamának 3. számában, 2006. január 27-én

2006. január 2., hétfő

ÉZEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- 2006

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- 2006

2006-ban indult a sorozatunk VII. évfolyama, még mindig élénk érdeklődés közepette. Az évben öt vendég- előadónk tett eleget meghívásunknak, illetve csak négy, hiszen Sára Sándor filmrendező, aki akkor a Duna TV igazgatója is volt, az öszödi beszéd nyilvánosságra hozatalát követő tömegmegmozdulások hatására nem merte felvállalni a vidékre utazást. Megértettük! A filmjét ellenben levetítettük, majd beszélgettünk róla. Ugyan nem a nemzeti gondolkodáshoz köthető Farkas Berci, az első, és mindeddig az egyetlen magyar űrhajós személye, de látogatása, élménybeszámolója unikum, és örök emlék maradt a hallgatóság számára.
Az az évi országgyűlési választásokon jómagam is indultam, mint jelölt, az MDF színeiben, és ez a várost irányító FIDESZes vezetés kemény ellenkezését váltotta ki: a város pénzén történő, saját magam népszerűségének növelése volt a "Bűnöm", melynek eredménye végül "egyéves eltiltásom" volt a következő, 2007-es évre.
A 2006-os beszélgetések az előző éviekkel összeszerkesztve, a sorozat III., "sárga" kötetében láttak napvilágot a következő év tavaszán Hock Zoltán parlamenti képviselő köszöntőjével, a Sárvári Milleneum Alapítvány gondozásában.
Gróf István szerkesztő- házigazda- felelős kiadó
Sótony, 2015. december 09
.
1. DÖRNER GYÖRGY- SZÍNMŰVÉSZ
"Optimistán bele a reménytelenségbe"
2006.január 18-án
2. TOLCSVAY BÉLA- ZENESZERZŐ, ÉNEKMONDÓ
""Évek óta úton vagyok..."
2006. május 23-án






















3. KONDOR KATALIN- ÚJSÁGÍRÓ, VOLT RÁDIÓ- ELNÖK

"Közszolgálat, média és erkölcs"
2006. június 14-én























4. SÁRA SÁNDOR- FILMRENDEZŐ
A "Memento" című filmjének levetítése, majd utána beszélgetés
2006. szeptember 20-án

5. FARKAS BERTALAN- ÚRHAJÓS
"Az emberes úkkutatás múltja, jelene és jövője"
2006. november 30-án