2005. december 2., péntek

ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY-VÁRBAN

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY- VÁRBAN

Eredetileg gróf Nádasdy Ferenc lett volna az Évezrednyitó beszélgetések soron következő vendége, ám az idős nemesi sarj korára és egészségi állapotára való tekintettel lemondta az előadást. Dinnyés József viszont elvállalta.
Költők között zenész, zenészek között költő vagyok- vallja magáról Dinnyés József. A közel négy évtizede a pályán lévő daltulajdonos annyiszor fordult meg már városunkban, hogy kis túlzással élve azt is mondhatnánk, hazajár Sárvárra. Legutóbb azonban nem elsősorban- és a szó nemes értelmében vett- előadóművészként szólt a közönséghez. Ezúttal előadást tartott, mely a "Zsoltáros anyanyelv" címet viselte.
Dinnyés József szerint a magyar történelem során többször előfordult, hogy veszély fenyegette az anyanyelv létét. Mátyás idején például a latin, a mohácsi csatát követően a német nyelvhasználat erősödése veszélyeztette. A változás szelei a XVI. század második felében kezdtek erőteljesebben fújni. A reformáció európai igénye ugyanis a hazai anyanyelvi kultúrára is hatott.
A XVII. században az ország lakosságának jelentős része tért át a protestáns hitre, ami az anyanyelvi istentisztelet igényével járt együtt. Ezen a nyelven prédikátorok sokasága kezdett el gondolkodni, beszélni és írni, a példát pedig rövidesen a katolikus testvérek (Pázmány, Káldy) is követték.
Ez a kor volt a nemzeti költészet megszületésének időszaka is. Azé a költészeté, melynek remekeit a sárvári Históriás Napokat (is) megtisztelő zenészek szólaltatják meg ma- rendkívüli előszeretettel. Szenczi Molnár Albert munkásságával, a 150 zsoltár lefordításával a XVII. századra befejeződött egy nagy munka, mely megteremtette a nemzeti anyanyelvet. Anyanyelven dicsérni a hitet, gondolkodni a közösség felől, a hazáról- ez maga a nemzet.
Dinnyés József szerint ma is erre lenne szükség. Ezért vállal ilyen és ehhez hasonló előadásokat, ez a tárgya művészetének. Közben- természetesen példaként felmutatva- ezen az estén is elénekelt 8-10 zsoltárt, bizonyítandó, hogy a korabeli nyelv érthető, szerethető, tisztelhető, és szívünkhöz közel álló.

Rácz
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 22. számában, 2005. december 2-án

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése