2005. december 16., péntek

KARÁCSONYKOR EGYÜTT ÉNEKEL A VÁROS

A MAGYAR TE DEUM ÜNNEPI ELŐADÁSSOROZATA

Illés Lajos hálaadó oratóriumát közösen adja elő a Református Dalárda, a katolikus iskola és a gimnázium Kórusa. az ötletgazdák- Tallós Pálné nyugdíjas zenepedagógus és Gróf István önkormányzati képviselő, református presbiter- tájékoztatták a sajtó munkatársait az előadássorozatról.

    A történet két évvel ezelőtt kezdődött- az évezrednyitó beszélgetések vendégeként mutatott be részleteket Illés Lajos a Magyar Te Deumból. A rendezvény házigazdája, Gróf István és Tallós Pálné  az ajándékba kapott CD többszöri meghallgatása után döntött úgy, hogy partnereket keresnek a mű bemutatásához.
    A zenepedagógus szerint a 40 perces oratórium nagyon jó prozódiával rendelkezik, melyet a kórusok nagyon megkedveltek. A próbák- pernecker Csilla karnagy vezetésével- szeptember közepe óta folynak.
   A Magyar te Deumot a karácsonyi ünnepkőrben három alkalommal mutatják be. december 18-án 10.00 órától a református templomban, december 20-án 17.00 órától a gimnázium dísztermében és december 30-án 16. 30-tól a szent László Katolikus templomban. Az előadásról a Sárvári Televízió is felvételt készít, melyet egy későbbi időpontban láthatnak.
-Fonyó-
megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 23. számában, 2005. december 16-án

2005. december 15., csütörtök

ILLÉS LAJOS ORATÓRIUMA

ILLÉS LAJOS KÓRUSMŰVE HÁROMSZOR.
.
Sárvár.
Illés Lajos Magyar Te Deum c. kórusművét több alkalommal előadják a városban.
Illés Lajos még 2003 novemberében az Évezrednyitó Beszélgetések sorozatban Gróf István képviselő vendége volt. A beszélgetések végén a művész lejátszott egy részletet az akkor írt és bemutatott új művéből, melyet a kisoroszi református templom 200 éves születésnapjára komponált. „Egy CD-t kaptam én is a műből”- meséli Gróf István. „Tavaly Tallós Pálné, nyugdíjas zenetanárral beszélgettünk erről a darabról. Neki is nagyon tetszett. Másoltam neki is egy példányt. Megvalósíthatónak tartottuk a kórusmű előadását Sárváron. Az idén tavasszal elkezdtük a konkrét szervezést. Kottát és play-back kíséret példányt kértem a szerzőtől, aki ezeket megküldte.”.
Az ökumené jegyében a katolikus leánykórus és a református Dalárda adta volna elő, de ezt kiegészítették a Tinódi gimnázium énekkarával, a darab betanítását, a szakmai munkákat és a karnagyi teendőket ennek a csoportnak a karnagyára, Pernecker Csilla tanárnőre bízták. Szeptember elejétől megkezdődtek a próbák: novembertől egybegyúrták a produkciót Pernecker Csilla vezényletével..
Előadások: december 18. délelőtt 10 óra, református templom, december 20. 17 óra, gimnázium díszterme, december 30. 16. 30, Szent László katolikus templom..
(pg).
megjelent a Vas Népe napilapban, 2005. 12.15-én

2005. december 2., péntek

ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY-VÁRBAN

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
ZSOLTÁROS ANYANYELV A NÁDASDY- VÁRBAN

Eredetileg gróf Nádasdy Ferenc lett volna az Évezrednyitó beszélgetések soron következő vendége, ám az idős nemesi sarj korára és egészségi állapotára való tekintettel lemondta az előadást. dinnyés József viszont elvállalta.
Költők között zenész, zenészek között költő vagyok- vallja magáról Dinnyés József. A közel négy évtizede a pályán lévő daltulajdonos annyiszor fordult meg már városunkban, hogy kis túlzással élve azt is mondhatnánk, hazajár Sárvárra. Legutóbb azonban nem elsősorban- és a szó nemes értelmében vett- előadóművészként szólt a közönséghez. Ezúttal előadást tartott, mely a "Zsoltáros anyanyelv" címet viselte.
Dinnyés József szerint a magyar történelem során többször előfordult, hogy veszély fenyegette a az anyanyelv létét. Mátyás idején például a latin, a mohácsi csatát követően a német nyelvhasználat erősödése veszélyeztette. A változás szelei a XVI. század második felében kezdtek erőteljesebben fújni. A reformáció európai igénye ugyanis a hazai anyanyelvi kultúrára is hatott.
A XVII. században az ország lakosságának jelentős része tért át a protestáns hitre, ami az anyanyelvi istentisztelet igényével járt együtt. Ezen a nyelven prédikátorok sokasága kezdett el gondolkodni, beszélni és írni, a példát pedig rövidesen a katolikus testvérek (Pázmány, Káldy) is követték.
Ez a kor volt a nemzeti költészet megszületésének időszaka is. Azé a költészeté, melynek remekeit a sárvári Históriás Napokat (is) megtisztelő zenészek szólaltatják meg ma- rendkívüli előszeretettel. Szenczi Molnár Albert munkásságával, a 150 zsoltár lefordításával a XVII. századra befejeződött egy nagy munka, mely megteremtette a nemzeti anyanyelvet. Anyanyelven dicsérni a hitet, gondolkodni a közösség felől, a hazáról- ez maga a nemzet.
Dinnyés József szerint ma is erre lenne szükség. Ezért vállal ilyen és ehhez hasonló előadásokat, ez a tárgya művészetének. Közben- természetesen példaként felmutatva- ezen az estén is elénekelt 8-10 zsoltárt, bizonyítandó, hogy a korabeli nyelv érthető, szerethető, tisztelhető, és szívünkhöz közel álló.

Rácz
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XVII. évfolyamának 22. számában, 2005. december 2-án