2004. június 18., péntek

"DÚDOLTAM ÉN..."- SEBESTYÉN MÁRTA

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
"DÚDOLTAM ÉN..."- SEBESTYÉN MÁRTA VOLT A VENDÉG

Az Évezrednyitó beszélgetések című előadás- sorozat legutóbbi vendégét, Sebestyén Mártát sokszínű, nagyszámú közönség várta június 5-én a Nádasdy- vár dísztermében.
"Hát akinek az Isten hangot adott, használla"- mondogatta mindig Csempeszkopácson vakációzni érkező pesti unokájának ízes vasi tájszólással Bözsi néni. Mert bizony a "mi Mártánk"- ahogy a azóta is emlegetik- csudaszépen fújta a nótát meg a pikulát minden nyáron az eperfa tetején. és Sebestyén Márta- Kossuth- díjas, Prima Primissima- díjas népdalénekesünk- fújja azóta is mindenütt a világon.
Legutóbb minket, sárcáriakat örvendeztetett meg gyönyörű énekével, a messzi hegyeket idéző tilinkó- játékával, szívmelengető szavaival, amellyel vallott gyerekkoráról, életéről, a zene, a dal öröméről.
Nem akármilyen útravalóval indult neki a világnak, hisz édesanyja Kodály Zoltán utolsó növendékeinek egyike volt, így már a magzati lét 9 hónapja alatt is a legnívósabb zenei környezetben növekedett. Olyan erős szellemi- lelki indíttatást kapott gyermekkorában, hogy később a gimnáziumban még a fizikadolgozat is a népdalok világát idézte: a sinus görbéből egyszer csak tulipános láda formálódott, az energiamezőt pedig sarkantyús csizmák díszítették.
Sebő Ferenc és Halmos Béla- a Táncházmozgalom elindítói vitték 16 évesen először színpadra. Azóta vállalja a "híd" szerepet a népzene forrása és a mostani hallgatóság között. Csak eredeti néprajzi felvételekről, illetve Juli néniktől, Rózsi néniktől, Pista bácsiktól tanulja a dalokat, amelyeket maga is gyűjt. Hittel vallja, hogy fontos a személyes találkozás - és főleg Erdélyben még ma is lehet találni dalokat továbbörökítő öregeket-, mert nagyon sok múlik a kottába rögzíthetetlen előadásmódon, a megélt élményen. Ő az István, a király c. rockopera Réka- dalait vagy a megzenésített verseket is mindenkori hangulata, lelki állapota szerint adja elő. Úgy, mint a népdalokat, ez utóbbiakat is a maga képére formálja.
1979 óta járja a világot, s nemcsak a dalokkal, hanem egész lényével, személyiségével közvetíti a Bartók, Kodály képviselte szellemiséget: a népdalt szépen, tisztán kell fújni, mert nem tűri a hamisságot. S japántól Amerikáig, Ausztráliától Angliáig, Bulgáriától Egyiptomig mindenütt szeretik a magyar népdalt, a magyar népzenét. Japánban például kalotaszegi legényes táncversenyt rendeznek. Amerikában az a klasszikus zenész, aki balesetben elvesztette szeme világát, most magyar népzenét játszik hallás után. Míg a külföldiek megérzik, hogy ez a zene gyógyszer, vigasz, örömforrás, addig mi? Legfeljebb évek múlva Japánba mehetünk a Kodály- módszert tanulmányozni...nem tagadva, hogy vannak eredményeink is. A külföldet járva persze ő is tanul: egy indiai vagy egyiptomi altatót, egy szép bolgár vagy ír dallamot, hisz jobban megértjük saját kultúránkat, ha másokét is ismerjük, s rájövünk, mennyi hasonlóság van közöttük.
Mire készül Sebestyén Márta mostanság? A már világszerte sikerrel bemutatott Bartók- album után a Muzsikás együttessel elkészítették a Kodály- albumot. legutóbb Debrecenben és Franciaországban adták elő magyar, illetve külföldi zenészhallgatókkal, bízván abban. hogy ilyen koncertekkel is újabb híveket szereznek a népzenének. Szeretne minél többször énekelni templomokban- Veleméren, Őriszentpéteren is- , hogy többen megismerjék és megszeressék kultúránkat, s megérezzék, hogy a zene élet, vidámság, boldogság, hogy zenével még az is könnyebb, ami nehéz.
A műsor végén egy szomorkás csángó dalt követően egy pajkos rábaközi dudanótával, majd a szépséges "magyír" dallammal búcsúzott. Ám kedves humorával még megjegyezte: remélem, nem hoztam szégyent a híres névrokonra, Tinódi "Sebestyénre" sem.

P. Cs.
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XVI. évfolyamának 12. számában, 2004. június 18-án.