2003. október 24., péntek

IDEJE VAN A SZÓLÁSNAK- TŐKÉS LÁSZLÓ PÜSPÖK

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
IDEJE VAN A SZÓLÁSNAK- ERDÉLYRŐL MA IS IDILLI KÉP ÉL BENNÜNK

"Édes testvérein, Hölgyeim és Uraim! felekezeti különbség nélkül kérem Isten áldását az egész egybegyűlt közönségre!"- mondta Tőkés László, az Évezrednyitó beszélgetések című előadás-sorozat vendége, majd kijelentette: él bennünk egy idilli kép, egy erdélyi romantika, pedig nem romantikus ott a lét. Erdély követeként nem zenghetek ódákat, mert a valóság szegény. Erdély ma nem a nemzeti erőtől duzzad, hanem megtört, szárnyaszegett és megtizedelt. Megtévesztő, amit a médiák közvetítenek a világba. Arról adnak hírt, hogy milyen nagy lépést tettünk előre a megbékélés útján, hogy egyre jobb a viszony a két ország között. Ha ez valóban így van, akkor mi az oka a pusztulásnak, az elvándorlásnak, a sok panasznak? Mi az oka az erdélyi nagy elégedetlenségnek? Kijelenthetem: a román kirakatpolitika szemfényvesztő módon megszépíti a valóságot és ehhez sajnos segédkezet nyújt az RMDSZ és a magyar kormány. Pedig Makkai Sándor püspök szavait idézve: "Ami velünk történik, az veletek". vagyis tudni kell: csak egyetlen magyarság van és csak egy magyar probléma a nagy Európában. Mert Trianon nem csupán egy adott dátumhoz kötött történelmi esemény. Ezúttal nem utalható vissza a múltba, hanem egyre jobban kiszélesedő folyamat. Nem múlt, hanem valóság! Trianon nap, mint nap végbemegy, folytatódik. Egy folyamatos trianoni csapásnak az elszenvedői az erdélyi magyarok. 1989-ben csak elkezdődött valami, de sajnos azóta sem állt be gyökeres változás.
Higgyék el, nagy baj van Erdélyben és felületi kezeléssel nem lehet orvosolni. Az RMDSZ fájdalomcsillapítóval akarja gyógyítani a halálos betegséget. Csúcsvezetősége elszakadt a valóságtól, a tagságtól és diktatórikus módszereket alkalmaz. Nem mi távolodtunk el tőle, hanem ők tőlünk. Ezért megalakítottuk az Erdélyi Nemzeti Tanácsot és az erdélyi magyarság többszintű autonómiáját szeretnénk kivívni, hogy magunk dönthessünk a minket érintő ügyekben. Aztán Tőkés László az uniós csatlakozással kapcsolatban is kifejtette véleményét, természetesen gondolatmenete középpontjában a kisebbség ügye állt. Mindent lehet jóra és rosszra is fordítani- mondta, vagyis bármi lehet áldás és átok is. Az európai integráció átcsaphat globalizációba, ezáltal a saját értékek tagadását is jelenti. Például eltörpül az erdélyi magyarság ügye. Nekünk létkérdés, hogy az integráció bekövetkezése előtt kialakuljon egy kisebbségi védelmi rendszer. Ha Magyarország rossz szerződést köt, ennek hátrányait utána nem fogja tudni orvosolni. Ezért az erdélyi magyarok úgymond nem "hurrá optimizmussal" fogadják az integrációt. Hévízi Rózsa , az autonómia szakértője mondta: "Ha magukra hagyjuk őket- mármint erdélyi honfitársainkat, vétkesek vagyunk a végleges Trianonban". Úgy gondolom- folytatta a püspök- belülről autonómia, kívülről a status- törvény lenne azaz intézményes rendszer, ami erős támasztékot, védettséget nyújtana. Az igazolvány pedig a határok feletti nemzetegyesítés eszköze. Szükség van nemzet- stratégiára, hiszen a nemzet sorsáról van szó és nem a bal-, vagy a jobboldalról. A nemzet ügyét kell szolgálni, akárkire szavaztunk is!
Tőkés László végül kijelentette: trianoni sorsunk beteljesedését nem szabad tétlenül néznünk. Elemi kötelességünk, hogy segítségért kiáltson, aki bajban van. Az erdélyi magyarságtól a szólás jogát is elvitatják. Ránk akarják kényszeríteni a csendes beletörődést, a cinkos hallgatást. Sem Magyarországnak, sem a nagyvilágnak, de még kevésbé szabad hallgatni róla nekünk, hogy mi a helyzet Erdélyben. Ezért aktuális most is a bibliai mondat, amit estünk címéül választottunk: "Ideje van a szólásnak".
A rendezvény végén Tőkés László válaszolt a felvetődött kérdésekre és dedikálta könyveit.

B.P.
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 20. számában, 2003 október 24-én