2003. július 4., péntek

KILÁTÁSOK ÉS ESÉLYEK

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
GIDAI ERZSÉBET: KILÁTÁSOK ÉS ESÉLYEK

Az Évezrednyitó beszélgetések című sorozat idei ötödik előadásán dr. Gidai Erzsébet volt Gróf István és a város vendége. A Nyugat- magyarországi Egyetem dékánja az Unióba való belépés utáni kilátásainkat és esélyeinket taglalta a jelenlevőknek.
Sajnos nem tájékoztattak bennünket megfelelően a csatlakozás áráról. Tehát egy un. "vakszavazás" történt, ami szerintem ezért törvénytelen volt- mondta a professzor asszony. Majd így folytatta: a XX. és a XXI. század legnagyobb vesztese a magyarság. A történelmi események miatt szétszedett országunk elvesztve vagyonát, egy ágról szakadt, szegény csoportként fog belépni az unióba, ekként is fogadják majd. Ennek a bürokratikus, parancsuralmi rendszernek katonai övezetként, piaci tranzit országként van szükség hazánkra. Ezenkívül egy olyan népmozgási folyamatnak adnak szabad utat, ami a népesség szerkezetváltozásához vezet. A legnagyobb baj pedig az, hogy a beáramló betelepültek előnyöket élveznek az itt élőkkel, vagyis velünk szemben. Én azt vallom: minden embernek annyit, amiért megdolgozott. Aztán dr. Gidai Erzsébet a kormányok felelősségéről beszélt. Többek között kijelentette: soha nem volt egy olyan tisztességes vezetésünk, amely le merte volna tenni az asztalra a magyarság és az elcsatolt területek ügyét. Pedig a határ-revíziótól nem kell félni. (Természetesen nem egyszerre, hanem lépésről lépésre kellene végrehajtani). Egységes magyar nemzetként kellett volna csatlakoznunk az unióhoz. Egy olyan kormányt kellene végre hatalomra juttatnunk, amelyiket az is érdekli, hogy mi lesz velünk, egyszerű emberekkel, amelyik nem valamelyik nagyhatalmat akarja feltétel nélkül kiszolgálni, hanem a magyarság érdekeit képviselné különböző nemzetközi fórumokon. A világban sok helyen nagy az elégedetlenség, a feszültség. Az uniós birodalom is el fog pusztulni, szét fog hullani- úgy 2010-2015 körül-, mert egyetlen nemzet sem viseli el a nemzeti identitásán esett csorbát.
Felmerül a kérdés: mi van, ha kívül maradunk, ha nem lépünk be? Két lehetőség: vagy újra kell kezdeni az alkufolyamatot, és beépíteni, érvényre juttatni érdekeinket, vagy saját erőforrásainkat úgy megtartani, illetve visszaszerezni, hogy fenn tudjuk tartani magunkat és kivárni a birodalom bomlását. Magyarországon sem hallgat mindenki, ezért úgy érzem, egy nagy tisztulás előtt állunk. Azt kívánom, hogy ezt minél előbb érjük meg!- fejezte be kemény, de nemzetféltő gondolatait a neves közgazdász.
A beszélgetés végén dr. Gidai Erzsébet válaszolt a felmerülő kérdésekre.

B.P.
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 13. számában, 2003. július 4-én

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése