2003. május 23., péntek

A KITALÁLT KÖZÉPKOR

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- A KITALÁLT KÖZÉPKOR

Az Évezrednyitó beszélgetések című előadás- sorozat visszatérő vendége, Pap Gábor művészettörténész "A kitalált középkor- Földindulás a nyugat- európai középkor-kutatásban" címmel tartott előadást az elmúlt héten.
Mondanivalójának apropóját Illig Heribert slágerkönyve, a Kitalált középkor, illetve annak tézise, hogy ti. a 7.-8.-9. század művileg beiktatott, "minden valóságot és reális történést nélkülöző időszak"- adta.
Pap Gábor nem hallgatta el, hogy első reakciója neki is az volt, hogy mindez lehetetlen, aztán másfél év múlva- egy másik német szerző hasonló témájú munkája alapján- kezdett foglalkozni az akkor még csak németül olvasható Illig- kötettel. Ezt követően előbb arról beszélt, hogy gyakorlatilag nem létezik az oly nagyra tartott Karoling- korszak, mely Nagy Károlyt helyezte tündöklésének középpontjába, illetve azt taglalta, hogy a Julianus-féle, valamint a XIII. Gergely által megreformált naptár időszámításának eltéréséből adódik a történelmi kronológia mintegy 300 éves hiánya. Többször is felvetődött a kérdés, hogy kinek állhatott érdekében a történelem meghamisítása. Illig a választ két hatalmi csoportosuláshoz és három személyhez köti. Nevezetesen VII. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárhoz, III. Ottó német- római császárhoz és II. Szilveszter pápához. A rendszer- analitikus képzettségű történész koncepciója szerint erre a keresztény Európa hatalmi súlypontjának átalakítása, valamint a nyugat- európaiak (franciák, angolok, németek) legitimitását biztosító hatalmi előkép-teremtés miatt volt szükség.
Illig tulajdonképpen- klasszikus értelemben- nem kutatta a történelmet, csupán az észrevételeket, az adathiányokat rendszerezte, és ezek alapján alakította ki téziseit, amelyeket az 1996-os németországi megjelenés után először- némiképpen szűkítve a németországi példákat- a magyarok ismerhették meg saját anyanyelvükön. Az érdeklődés és a viták kereszttüzébe került Illig- munkásság ma már folyamatos az internetnek köszönhetően- mondta Pap Gábor, aki előadása befejező részében a kötet magyar vonatkozásait is szóba hozta. Elmondta, nemcsak Illig miatt lesz szükséges átírnunk a honfoglalás előtti történelmünket, hisz mára már bebizonyosodott, hogy az hibákkal, hiányosságokkal van tele. Ezt támasztja alá a német szerző szóban forgó kötete is. Például az avar név krónikáinkban nem is fordul elő, míg a hunoktól elvették történelmüket, művészetüket. Emellett nagy gondok vannak a szlávokkal- jegyezte meg az előadó-, hisz egyáltalában nem kerültek elő szláv emlékek, s az is aligha hihető ezek után, hogy a magyarság tőlük ennyi jövevényszót vett volna át. Ezen keresztül közvetve a finn- magyar rokonságot is bírálat alá vette Pap Gábor, aki végezetül arról beszélt ismét, hogy nem Illig fedezte fel a tévedéseket, ő csak rendszerezte mások észrevételeit.
a közel kétezer! hivatkozást tartalmazó kötet magyar fordítását érdemes minden érdeklődőnek elolvasni.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 10. számában, 2003. május 23-án