2003. április 25., péntek

A MAGYAR SZENT KORONA TULAJDONOSA A MAGYAR NEMZET

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
A MAGYAR SZENT KORONA TULAJDONOSA A MAGYAR NEMZET- MONDTA SZÁNTAI LAJOS

Szántai Lajos művészettörténész tartott előadást április 10-én az "Évezrednyitó beszélgetések" című előadás- sorozat keretében a Nádasdy-vár dísztermében.
A tudósítónak sem szándéka, sem lehetősége nincs, hogy értékelje a közel két és fél órás előadást, ezért megpróbál az elhangzottakra reagálni. Ám néhány megjegyzéstől mégsem tekinthet el. Láthatóan megdöbbentést váltott ki többekből is, hogy az EU-s szavazás előtt két nappal "A magyar királyok koronázási szokásai" címmel hirdetett előadás bevezetőjében ilyen mondatok hangzottak el: "Arra az Európára, melyet majomházként készítenek elő számunkra, nincs szükség...A következményeket az unokák előtt is vállalnunk kell...Magyarország olyan útra lépett, melyről nagyon nehéz lehet visszatalálni...Azért akarják a múltat eltörölni, hogy a jövőkép zűrzavarossá váljék."
Azt tudni lehetett Szántai Lajosról, hogy új látásmódjával, hipotéziseivel ellentmond a hivatalos történelemtudománynak és sok tekintetben a művészettörténelemnek is. Sárvárott is bizonyította, hogy megállapításai olykor nemcsak merésznek, hanem bizarrnak is tűnnek. Az előadás során megemlítette, hogy Magyarország és a Kárpát- medence Európa kellős közepén fekszik, és ha ez így van, akkor itt kell lenni Európa szívének is- tette hozzá. Majd a megjelölt helyszínről, Dobogókőről és a Pilis- háromszögről, valamint az egykor itt található koronázóvárosról, Fehérvárról (kizárva, hogy nem lehet azonos a mai Székesfehérvárral) beszélt.
A korona kapcsán igyekezett bizonyítani, hogy azt nem lehet műtárgyként kezelni. Többek között azért sem, mivel 1978-ban a római pápa és az esztergomi érsek is úgy nyilatkozott, hogy az nem egyházi ereklye. Ezt támassza alá továbbá- mondta- , hogy 1945-ben és 1948-ban nem hatálytalanítottak bizonyos reá vonatkozó törvényeket. Épp ezért a Szent Koronát vissza kellene helyezni eredeti jogaiba. Bizakodásának adott hangot, hogy a korona nemcsak a jelenben (ezért is szállították át 2000. január 1-én az Országgyűlés épületébe), hanem a jövőben is megőrzi páratlan szentségét. Majd az 1978-as budapesti visszaadási aktust megelőző időszakban igyekezett az előadó a korona útját követni. Arra is kitért, hogy az a magyar nemzet tulajdona, ezért a Habsburgok bejelentkezése a koronáért jogtalan. "Bezzeg a magyar nemzet ellen elkövetett gaztetteikért még mindig nem kértek elnézést"- tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a korona minden szempontból megfelel a Corona Imperatoris által támasztott követelményeknek, azaz evilági hatalom nem áll fölötte. Azt is megemlítette- Pap Gáborra hivatkozva-, hogy nem a királyok kerestek koronát, hanem a koronához királyt. Majd Révay Péterre hivatkozva jelezte, hogy a koronaőr 1613-ban megjelent könyvében az áll, hogy a korona hátsó felén Szűz Mária, valamint keresztény királyok és császárok képe látható, a jelenlegi állapotban pedig hiányzik Szűz Mária. A helyén szereplő Dukász Mihály portréról viszont bebizonyosodott, hogy- két másik képpel együtt- nem szerepeltek a korona abroncsán. A koronáról általában is szót ejtett: a nyitott a hűbéreseké, a zárt a világi hatalmat maguk fölött már nem tudóké volt. Istváné az utóbbiak közé tartozik, és apostoli jegyeket hordoz, mivel István az utóbbiak közé tartozik, és apostoli jegyeket hordoz, mivel István maga is apostol volt- mondta. Az est hátralevő részében diaképeket mutatott be, s főleg a Képes Krónika egyes iniciáléit elemezve próbált új magyar történelmet írni. Ellenvéleményre nem tartott igényt- saját hozzátartozó előadására hivatkozva-, eltekintett a kérdésektől és a hozzászólásoktól is.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 8. számában, 2003 április 25-én