2003. március 28., péntek

A NEMZETI ÉRTÉK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- A NEMZETI ÉRTÉK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

Székelyhidi Ágoston, közíróval, közgondolkodóval találkozhattak az érdeklődők március 13-án a Nádasdy-vár dísztermében, a millenniumi előadás- sorozat keretében.
A vendég bemutatása előtt Kapiller Sarolta titkárságvezető- Vas megye Közgyűlése megbízásából Gróf Istvánnak, az "Ezredvégi beszélgetések" című előadássorozat önálló kötetbe szerkesztőjének, a millenniumi előadások szervezőjének átnyújtotta a megyei közgyűlés tudományos bizottsága által odaítélt nívódíjat. Kapiller Sarolta szerint a szóban forgó kötet minden nemzetépítő polgár számára példa lehet.
Székelyhidi Ágoston - sokoldalú személyiségként történő bemutatása után- először Kapiller Sarolta gondolatait folytatva elmondta, azért vállalta a felkérést, mert Sárvárott a nemzeti közgondolkodás egyik műhelye látszik formálódni. "A nemzeti érték és a globalizáció" című előadása bevezetőjében pedig arról ejtett szót, hogy Magyarországon ma mindenki az EU-s csatlakozás lázában ég, holott ez nem több, mint egy történelmi folyamat állomása. A nemzetfogalom értelmezésével folytatva azt taglalta, hogy a nemzet nem pusztul el, míg a globalizáció önfenntartó ereje a létfeltételekben nyilvánul meg. Értéket pedig csak értékteremtő képesség teremthet. Ezt követően arról beszélt, hogy a nemzet és a globalizáció közt helyezkedik el az EU. (Előadását a továbbiakban különféle okmányok és alapszövegek felolvasásával is hitelesítette, színesítette). A mai nemzetek kapcsán arra is kitért, hogy Európában a hagyományos, Amerikában a politikai, Ázsiában az etnikai nemzetek találhatóak meg elsősorban. Rámutatott, hogy a nemzet ország is, állam is, közösség is. Magyarországon ez az ideális állapot már 1526 óta nem érhető tetten, de volt olyan időszak is- mondta-, hogy a nemzetet egy- egy kisebb csoport tartotta fenn. Néhány példa említése után azt taglalta, hogy az igazi nemzeti érték a közösség. Ebben keresik ugyanis a polgárok a nyelv, a kultúra, a valahova való tartozás biztonságát. Ezért van szükség a Státusztörvényre is- mondta.
A globalizációról- magyarul az egységesítésről- elmondta, csak 1945 után beszélhettünk a fogalomról. Az európai országok a II. világháborúban kivéreztek, a győztes pedig tőkéje révén az Amerikai Egyesült Államok lett. A globalizáció terén a Marshall- segély volt az első kinyújtott kéz. Majd azzal folytatta, hogy a tőkefelhalmozás továbbra is dologi rendszerként működik, és minél nagyobb piacra szeretne szert tenni. A szabványosítás révén nagyobb a termelés, és többet kínálhat a kereskedelem is. Egy idő után aztán a fogyasztó is szabvány szerint fogyaszt, hisz a szabvány mintát állít elé. Kiépül egy olyan sikerminta, amely értékmintát teremt, amely aztán az egész világon hasonló gerjesztő erővel bír. Az előadó ezt követően az elsüllyedt, osztályalapú, egykori kommunista globalizációról is szót ejtett.
Az EU története kapcsán Székelyhidi Ágoston egészen a kezdetekig- a Szén-, és Atomunióig- nyúlt vissza, majd az 1980-as évek világtörténelmi folyamatainak felidézésével folytatta, rámutatva, hogy az EU nem országok, nem nemzetek, hanem államok szövetsége. Végezetül Magyarország EU-s lehetőségeiről beszélt, hangsúlyozva az idei és a következő évi választások folyamatosságát.
Befejezésül a jelenlevők kérdéseire válaszolt.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 6. számában, 2003. március 28-án

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése