2003. március 28., péntek

A NEMZETI ÉRTÉK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- A NEMZETI ÉRTÉK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

Székelyhidi Ágoston, közíróval, közgondolkodóval találkozhattak az érdeklődők március 13-án a Nádasdy-vár dísztermében, a millenniumi előadás- sorozat keretében.
A vendég bemutatása előtt Kapiller Sarolta titkárságvezető- Vas megye Közgyűlése megbízásából Gróf Istvánnak, az "Ezredvégi beszélgetések" című előadássorozat önálló kötetbe szerkesztőjének, a millenniumi előadások szervezőjének átnyújtotta a megyei közgyűlés tudományos bizottsága által odaítélt nívódíjat. Kapiller Sarolta szerint a szóban forgó kötet minden nemzetépítő polgár számára példa lehet.
Székelyhidi Ágoston - sokoldalú személyiségként történő bemutatása után- először Kapiller Sarolta gondolatait folytatva elmondta, azért vállalta a felkérést, mert Sárvárott a nemzeti közgondolkodás egyik műhelye látszik formálódni. "A nemzeti érték és a globalizáció" című előadása bevezetőjében pedig arról ejtett szót, hogy Magyarországon ma mindenki az EU-s csatlakozás lázában ég, holott ez nem több, mint egy történelmi folyamat állomása. A nemzetfogalom értelmezésével folytatva azt taglalta, hogy a nemzet nem pusztul el, míg a globalizáció önfenntartó ereje a létfeltételekben nyilvánul meg. Értéket pedig csak értékteremtő képesség teremthet. Ezt követően arról beszélt, hogy a nemzet és a globalizáció közt helyezkedik el az EU. (Előadását a továbbiakban különféle okmányok és alapszövegek felolvasásával is hitelesítette, színesítette). A mai nemzetek kapcsán arra is kitért, hogy Európában a hagyományos, Amerikában a politikai, Ázsiában az etnikai nemzetek találhatóak meg elsősorban. Rámutatott, hogy a nemzet ország is, állam is, közösség is. Magyarországon ez az ideális állapot már 1526 óta nem érhető tetten, de volt olyan időszak is- mondta-, hogy a nemzetet egy- egy kisebb csoport tartotta fenn. Néhány példa említése után azt taglalta, hogy az igazi nemzeti érték a közösség. Ebben keresik ugyanis a polgárok a nyelv, a kultúra, a valahova való tartozás biztonságát. Ezért van szükség a Státusztörvényre is- mondta.
A globalizációról- magyarul az egységesítésről- elmondta, csak 1945 után beszélhettünk a fogalomról. Az európai országok a II. világháborúban kivéreztek, a győztes pedig tőkéje révén az Amerikai Egyesült Államok lett. A globalizáció terén a Marshall- segély volt az első kinyújtott kéz. Majd azzal folytatta, hogy a tőkefelhalmozás továbbra is dologi rendszerként működik, és minél nagyobb piacra szeretne szert tenni. A szabványosítás révén nagyobb a termelés, és többet kínálhat a kereskedelem is. Egy idő után aztán a fogyasztó is szabvány szerint fogyaszt, hisz a szabvány mintát állít elé. Kiépül egy olyan sikerminta, amely értékmintát teremt, amely aztán az egész világon hasonló gerjesztő erővel bír. Az előadó ezt követően az elsüllyedt, osztályalapú, egykori kommunista globalizációról is szót ejtett.
Az EU története kapcsán Székelyhidi Ágoston egészen a kezdetekig- a Szén-, és Atomunióig- nyúlt vissza, majd az 1980-as évek világtörténelmi folyamatainak felidézésével folytatta, rámutatva, hogy az EU nem országok, nem nemzetek, hanem államok szövetsége. Végezetül Magyarország EU-s lehetőségeiről beszélt, hangsúlyozva az idei és a következő évi választások folyamatosságát.
Befejezésül a jelenlevők kérdéseire válaszolt.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 6. számában, 2003. március 28-án

2003. március 14., péntek

BELÜLRŐL IS TARTSUNK IGAZSÁGOT

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
BELÜLRŐL IS TARTSUNK IGAZSÁGOT- mondta Döbrentei Kornél

A kivételes tehetséges költőnek indult Döbrentei Kornéllal találkozhattak február utolsó napján az érdeklődők az újrainduló Évezrednyitó beszélgetések című előadás- sorozat idei nyitóelőadásán a Nádasdy-vár dísztermében.
Simonffy András 1973-ban már azt írta a költőről, hogy "egy-egy versét harci feladatnak tekintette, szemtől- szembe viadalnak, megalkuvás nélküli, kérhetetlen csatának költőisége jogaiért és igazáért". Az azóta eltelt 30 év alatt- a költő saját szóhasználatával élve- nemzeti költővé vált. Sárvárra irodalmárként érkezett, mert- mint mondotta- az író szabadsága sokkal nagyobb. sokkal több, mint a politikusé. Ám költészetről, művészetről- talán a fentiek miatt- alig esett szó. Annál több a politikáról.
A helyzet elkészítendő,- mondta- először erkölcsi értékeinkről (Don- kanyar, '56, Kun Béláék világa) essen szó. Majd a mára és a közelmúltra váltva, nem hagyott kétséget politikai hovatartozását illetően, amikor kijelentette, hogy nem szereti, hogy ma 209-es a miniszterelnök, s azt sem szerette, amikor a karszalagos Horn volt az. Aztán a Terror Házáról beszélt: " amit a történelemkönyvekből kihagytak, azt a Terror Házában egy óra alatt meg lehet tanulni, s ezt akarják bezárni". Majd kissé elgondolkozva azon meditált, hogy "papolásom lehet, hogy reménytelen, hisz hajdanán, a legsötétebb időkben kb. csak 200 ezer kommunista volt, ma pedig a fél ország kommunista". A helyzetre magyarázatot is adott: Antallék nem tettek rendet, különösen a média területén lett volna szükség a rendcsinálásra.
Ezt követően az irodalmat és a politikát összefűzve arról beszélt, hogy miközben népünknek több-ezer éves sorsa van, erre Európa által a Sorstalanság kap Nobel- díjat. Kérdésekkel folytatta: mit jelent, hogy még vagyunk, kinek a szemében vagyunk szálkák? Egyértelmű választ ugyan nem adott, de azt világossá tette, hogy a kérdések zöme irodalmi és történelmi szinten vetődik fel, s mégis, ha feleletet próbálnánk adni, akkor nacionalistának neveznének bennünket. A Státusztörvényről is kifejtette ennek kapcsán röviden véleményét, amely "morálisan akarja integrálni a magyarságot, ha már földrajzilag nem lehet".
A választások kapcsán a csalás lehetőségét taglalta, illetve azt, hogy "19 ezer forintért vettek szavazatokat". A magyar értelmiség egy részét Soros úr már megvette- tette hozzá. Majd az EU-s csatlakozást szóba hozva kétségének adott hangot. Különösen az nem tetszik neki- mondta-, hogy a kommunisták ennyire akarják a belépést. A bennünket körbevevő utódállamokra térve azt fejtegette, a politikai tapintat gyengének minősül, s mi gyengék vagyunk, hisz ezek az államok a megcsonkított Magyarország testén keresztül akarnak Európába jutni.
Ismét az értelmiségiekre terelve a szót- előadásának címe is ez volt: az értelmiség felelőssége a XXI. században- kijelentette, hogy vagyunk értelmiségiek, de nincs fórumunk. Túlélni valamit- ez az értelmiségiek egy részének a véleménye. Ki voltunk szolgáltatva- mondta-, de ehhez mi is hozzájárultunk- vonta le a következtetést. Előadását befejezve arra kérte a jelenlevőket, hogy ne csak az előadás szövegére figyeljenek, hanem belülről is tartsanak igazságot, mert egy kis népnek is van igazsága. Így lesz értelmes írni, olvasni, szülőnek lenni. A magyar történelmet pedig ne a holokauszt szemüvegén keresztül nézzék, mert ez Magyarország arculütése. Ezt követően a jelenlevők kérdéseire, felvetéseire válaszolt.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XV. évfolyamának 5. számában, 2003 március 14-én