2002. december 20., péntek

NEM FOGOK VÁLTOZTATNI A KONCEPCIÓMON- mondta Gróf István leköszönő alpolgármester

-Lehet, hogy kissé kellemetlen a kérdés- de fel kell tennem-, miért nem folytathatod a négy éve elkezdett munkát, és hogy éled meg az MDF helyi vezetőjeként, hogy pártod egyik prominens személyisége került az alpolgármesteri székbe?
- A választásokat megelőzően a polgári- konzervatív oldal a hosszú távú stratégia kimunkálásáról, kiépítéséről döntött. Ebbe beletartozik az is, hogy a jelenlegi polgármesterünk várhatóan nyugdíjba megy, és úgy gondoltuk, olyan alpolgármestert kell választani, aki már most felkészülhet a következő időszakra. A választásokat követően ketten voltunk olyan jelöltek, akik számíthattunk arra, hogy a képviselők többsége szavazással támogat bennünket. A polgári- konzervatív oldal nagyobbik része- titkos szavazással- úgy határozott, hogy Kondora István barátom legyen az alpolgármester- jelölt, illetve a 2006-os potenciális városvezető. Én ezt méltósággal tudomásul vettem, jóllehet számítottam arra, hogy az elkezdett munkát folytathatom.
-Hogyan értékelnéd az elmúlt ciklusban végzett munkádat?
-Négy nagyobb területet szeretnék kiemelni. Az egyik a sikeres városfejlesztés, melynek csúcspontja volt a néhány hete történt fürdőavatás. Sárvár egyébként is sokat fejlődött, választókörzetem, Péntekfalu pedig kiváltképp. Ezenkívül sok, a várost csúfító területet sikerült rendbe tennünk (Kóger- telep, Posta-tér)örülök, hogy ennek aktív részese lehettem.
A másik terület a millenniumi ünnepségekkel kapcsolatos. Szerénytelenség nélkül jelenthetem ki, ha nem ügyelek ennek minden részletére, akkor ez közel sem sikerült volna ilyen szépen és eredményesen. Úgy gondolom, nem csak nemzeti elkötelezettségem, hanem kapcsolatrendszerem is hozzájárult, hogy méltóképpen ünnepelhettük meg az ezer éves évfordulót. Ehhez csatlakozik még az Évezrednyitó beszélgetések- sorozat is, amely a nemzeti hitvallás elmélyülését segítette elő.
Az önkormányzati vezetés sajátos munkamegosztásában a polgármester úrtól- többek között- az intézmények működtetésével kapcsolatos teendőket kaptam. A tizenhat önkormányzati intézményműködésének megismerése során meglehetősen sok olyan restanciával találkoztam, amit a korábbi időszakban a szőnyeg alá söpörtek. Az elmúlt ciklusban ezeket a gondokat is sikerült megoldani. A visszajelzések alapján elmondhatom, hogy a ciklus végén már egyetlen intézményvezető, egyetlen pedagógus vagy közalkalmazott sem érezhette úgy, hogy a döntések ellenük vagy kárukra történt volna. Sikerült olyan helyzetet teremtenünk a szóban forgó időszakban, hogy az intézmények optimálisan működhettek, és a város teherbíró képességét sem tettük próbára, jutott pénz a fejlesztésekre is.
A 37 000 lakosú kistérség fejlesztésében is jelentős előrelépések történtek az elmúlt négy esztendőben. A többi Vas megyei kistérséggel összevetve is kiemelkedőnek nevezhető az elvégzett tevékenység: gondoljunk csak az iroda létrehozására,, az infrastruktúra és a személyi feltételek megteremtésére. Olyan programrendszereket sikerült kidolgozni- akár a turizmusra, akár a Saphard- programra gondolunk- amelyek az eredmények mellett azt is jelzik, hogy elnökségem alatt elkerültük annak buktatóit, hogy az egyes települések által megfogalmazott prioritások előtérbe kerültek volna.
Ezek alapján elmondhatom, hogy elégedett vagyok az elvégzett munkát illetően.
Politikusként viszont szeretném megjegyezni, hogy keserű a szájízem az idei önkormányzati választások alkalmával tapasztalható politikai árokásás és az eldurvult kampány miatt. Mindez nem illett egy ilyen kisvároshoz, mint Sárvár. Úgy érzem, hogy a képviselő- testületben is sok teendőnk lesz még e téren. Azon kell munkálkodnunk, hogy a nemkívánatos politikai polarizáció mérséklődjön.
- Ezek után csak az lehet a kérdés, hogy hogyan tovább, mit tehetsz területedért bizottsági elnökként?
- Ebben a ciklusban elsősorban az oktatás- és művelődésügyre kell odafigyelnem, mint a szakbizottság elnöke. Úgy érzem, ennek a területnek az elmúlt esztendőkben szinte minden csínját- bínját megismertem. Nem fogok változtatni a koncepciómon, tehát azt szeretném, ha az intézmények működése és a városfejlesztés összhangban lennének. Azt gondolom, hogy mindenkinek tudomásul kell venni, hogy mióta világ a világ- említhetném a görögöket vagy a rómaiakat is- a kultúrára, az oktatásra mindig áldozni kellett. Olyan nem lehetséges, hogy ez a terület nyereséges legyen. A kérdés legfeljebb úgy tehető fel, hogy keveset, közepesen vagy vagy sokat áldozunk-e rá? Ezt mindenképpen hangsúlyozni szeretném. Az viszont biztos, hogy az elkövetkezendő négy évben az önkormányzatnak jóval nehezebb dolga lesz, mint volt az előző ciklusban, hisz megváltozott a támogatás rendszere, a normatívák nem fedezik a kiadásokat, amelyek főleg a bér- kiáramlás következményei. Központi kérdés lesz a közeljövőben, hogy a nem kötelezően ellátandó feladatok, illetve az ezeket végző intézmények sorsa hogyan alakul. Ha majd dönteni kell, az nem csak gazdasági, hanem politikai döntés is lesz. Úgy érzem, hogy ezen az önkormányzat képviselő- testülete még egy ideig el fog vitatkozni. Ez természetes is, hisz a döntéssel hosszú távra határozhatjuk meg Sárvár oktatásügyének jövőjét.
E beszélgetés alkalmából ragadom mag az alkalmat, hogy megköszönjem a választópolgárok támogatását azért, hogy immár harmadik ciklusban dolgozatom Vas megye és városunk közéletében...

-ár

megjelent a Sárvári Hírlap XIV. évfolyamának 25. számában, 2002.12.20-án

2002. december 6., péntek

A NYELV TEREMTI A KÖLTŐT- KISS DÉNES

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
"A NYELV TEREMTI A KÖLTŐT"

Záró előadásához érkezett az Évezrednyitó beszélgetések című előadás- sorozat. November derekán a Zala megyei Pacsán született költő, ifjúsági író, Kiss Dénes volt Gróf István leköszönő alpolgármester vendége.
Kiss Dénes rövid bemutatkozása során megemlítette, hogy hamarosan megjelenik 51-ik könyve, melyek közül öt foglalkozik a nyelvvel, és mostani meghívása az utóbbiaknak, a nyelvészettel foglalkozó írónak szólt. Kora ifjúságának felidézését követően az 1956 után elszenvedett börtönélmény meghatározó jelentőségéról beszélt. Majd elmondta, hogy igazán 1962-től foglalkozik intenzívebben a nyelvvel, a nyelvekkel: az eszperantó mellett a finnt, a németet, az oroszt, a japánt és a szanszkritot tanulmányozta. Megszerzett ismeretei birtokában kijelentette, hogy a magyar eltér a világ valamennyi nyelvétől, amely a "kettes számrendszer és egy szövevényes logika szerint működik." Majd nyelvünk néhány tulajdonságát, jellemzőjét említette: ragozó, írás szerint ejtjük, van zeneisége és természetes hangsúlyozása. Azzal folytatta, hogy a legtöbb nyelvben 4-5 % hangutánzó gyök van, míg a miénkben 67 %. A továbbiakban a nyelvetimológia kapcsán azt taglalta, - s példákkal illusztrálta-, hogy a magyarban szinte minden fogalom visszavezethető a valósághoz. Nyelvünk- mondta- az ős és az egyetemes valóságból építkezik. ha volt ősnyelv, akkor annak köze kellett lenni a magyarhoz, vagy épp a magyar tartalmazza az ősnyelvet- tette hozzá.
Egy kérdés kapcsán elmondta, hogy véleménye szerint két magyar nyelv van (példákkal is szemléltette), az egyik a Kárpát- medencében alakult ki, míg a másik úgy került ide vissza.
Kiss Dénes érdekes nyelvi eszmefuttatás részeseivé tette hallgatóságát. Elmésen, átgondoltan, példákat hozva állított, s olykor kérdezett is a résztvevőktől, akik előadása végén nagy tapssal jutalmazták.
Gróf István örömmel jelezte a jelenlévőknek, hogy a sorozat a következő évben folytatódni fog.

-ár
Fotók: Novák Zsuzsa
Megjelent a Sárvári Hírlap XIV. évfolyamának 24. számában, 2002. december 6-án