2002. május 31., péntek

HAZA ÉS NEMZET AZ EZREDFORDULÓN

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK- HAZA ÉS NEMZET AZ EZREDFORDULÓN

Május 22-én folytatódott az Évezrednyitó beszélgetések című előadássorozat a Nádasdy-várban. Ezúttal Duray Miklós felvidéki politikus volt Gróf István alpolgármester vendége.
A kissé késve érkező Duray Miklós "telt ház" előtt először is az előadásában szereplő évezred fogalmát, kezdetét igyekezett tisztázni. Elmondta, jó néhányszor nem egyeznek a történelmi és a csillagászati időpontok. Számunkra sem 2000-ben ért véget a XX. század, hanem 1990-ben, és nem is 1900-ban kezdődött, hanem a húszas években. A nemzet fejlődése is az első világháború idején szakadt meg, s a remény 1990-ben éledt újra. A nemzet újraszerveződésének lehetősége a rendszerváltozás időszakára esik annak ellenére, hogy az nem forradalmi körülmények között zajlott le. Minderről azért is szólt hangsúlyosan a felvidéki politikus, mert a magyar nemzet 1920 óta nem egy államhoz kötött kulturális közösség.
"Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akarok lenni"- idézte Antall József néhai miniszterelnök kijelentését Duray Miklós. Majd azzal folytatta, hogy ez a kijelentés indította el gyakorlatilag legújabb-kori nemzetpolitikánkat, és ez zárta le a XX., és nyitotta meg számunkra a XXI. századot, valamint új kapcsolatrendszerek kialakítását, újragondolását tette lehetővé. Ettől a pillanattól viszont- folytatta- új fénybe került az állam és a nemzet fogalma is. A kettő közt azóta sem sikerólt minden ellentmondást feloldanunk- zárta le gondolatmenetét Duray Miklós.
A Trianon utáni időszakra visszatekintve hangsúlyozta, hogy számunkra ez volt a legsúlyosabb 80 éve a XX. századnak, míg a szomszéd nemzetek számára ez az időszak általában előnyös volt. Ezért most ők is odafigyelnek a magyarság eszmélésére, mert féltik elért kiváltságaikat, s ez újabb konfliktusok forrása lehet. A nemzet szempontjából a szenvedések forrása Trianon és az 1945 utáni időszak. Megoldásra vár a három millió határon kívüli magyar problémája, s ezt el kell fogadtatnunk a szomszédos nemzetekkel is- érvelt a politikus. Ez persze azt is jelenti, hogy a négy emberöltő alatt szerzett előnyeikről le kell mondaniuk- tette hozzá.
Ezt követően arról beszélt, hogy az MDF- kormány idején teremtődött meg a folyamatos konzultáció lehetősége a szomszédos államok magyarságának vezetőivel, szervezeteivel. Az 1994-es kormányváltás időlegesen véget vetett a műhelymunkának, csak szűk körben folytatódhatott az eszmecsere. Lényeges volt a jövő szempontjából az 1996-os év. A magyar- magyar csúcsértekezlet összehívása szinte egybeesett a Magyarok Világszövetsége által szervezett nemzetstratégiai konferenciával. A kettő egymást erősítette, s mindkettő a határokon túli magyarságnak a szülőföldjén való boldogulását helyezte előtérbe. jelentős momentumnak nevezte, hogy akkor ezzel az állásponttal az összes magyarországi párt egyetértett.
Végezetül arról ejtett szót, hogy 1998 és 2000 között elindult az egész nemzetre épülő nemzetpolitika kidolgozása, amely a nemzet egységes- a kárpátmedencei népekkel közös- felemelkedését tűzte ki célul. A szülőföld gazdasági megtartó erejét lett volna hivatott erősíteni a határokon is átnyúló Széchenyi- terv. Reményének adott hangot a következő folytatást illetően, amikor arról beszélt, hogy a kormányváltás ellenére a polgári fejlődés töretlen marad, s ezáltal a haza fogalmának újragondolása is túl tud lépni azokon a határokon, melyeket 1920-ban húztak meg. Duray Miklós az előadást követően a hallgatóság kérdéseire válaszolt.

v.m.z.
Fotók: Novák Zsuzsa
megjelent a Sárvári Hírlap XIV. évfolyamának 11. számában, 2002. május 31-én

2002. május 3., péntek

AMERIKAI ANZIKSZ

AMERIKAI ANZIX

 Rendhagyónak, s egyben hagyományteremtőnek nevezte azt a videós előadást dr. Kulcsár László, a Sárvári Városszépítő Egyesület elnöke, melyet Gróf István előző évi amerikai útja kapcsán konferált fel.
Igaz, hogy a bő egyórás vetítés (és annak előadói kommentárja) nem adhatott kimerítő választ arra az előzőleg feltett kérdésre, hogy hogyan is élnek az amerikaiak. Főleg azért nem, mert elsősorban a szórakozás, a szórakoztatás világába pillanthattunk be. Ízelítőt kaptunk viszont az ország történelméből, láthattuk- a főleg színes bőrűek lakta- Washington felhőkarcolóit, nevezetességeit, Miami Beach (Florida) napos tengerpartjait, tengeri akváriumait, és - a film készítőjének érdeklődését is megjelenítő- New Orleans-i zenei világot. Ebben az európaias külsejű belvárosban szinte minden házból szólt a zen. és az irodalmi élményekkel rendelkezők előtt bizonyára megelevenedett Mark Twain könyveinek világa is.
Kellemes esti kikapcsolódásban lehetett része azoknak is, akik úgy gondolják, sohasem juthatnak el az amerikai földrészre.

Molnár
Megjelent a Sárvári Hírlap 2002. május 1-i számában