2001. március 23., péntek

NÉPI KUTÚRÁNK HASZNA A KÖVETKEZŐ ÉVEZREDBEN

ÉVEZREDNYITÓ BESZÉLGETÉSEK-
NÉPI KULTÚRÁNK HASZNA A KÖVETKEZŐ ÉVEZREDBEN

Gróf István alpolgármester rövid bevezetője után Timár Sándor koreográfust hallottuk. Szerény, mosolygós, halk-szavú, tanáros külsejű, tulajdonképpen az is, a néptánc tanára, de nem "középiskolás fokon".
Messziről indult. A népi kultúrával való kapcsolat az Alföldön töltött gyermekkorban kezdődött ünnepi események révén, majd a cserkészetben folytatódott. Szolnokon lett előbb együttesvezető, munka mellett, mivel származása az akkori időkben gátat vetett továbbtanulásának. 1950-56-ig Siófokon folytatta, mestere Molnár István volt. Az '50-es évek második felében megnőtt az érdeklődés a népi kultúra iránt, megalakult a későbbi Budapest táncegyüttes elődje, majd a Bartókról elnevezett együttes. Bartók művészi és emberi vonatkozásban egyaránt példaképe volt. Nevek tűntek fel, mint Sári László, Halmos, Sebő. A '70-es évek táncház mozgalmának első rendezvényén ott volt Csoóri Sándor, Nagy László és Illyés Gyula is.
Pályáján nehézségek voltak, mivel nem volt párttag, viszont munkája külföldön is ismert volt, sok külföldi turnén szerepeltek Európában és Amerikában egyaránt a '80-as években. E szempontból kiemelkedő a japán kapcsolat. A japánok felfedezték a magyar népi kultúrát és a néptáncot is, úgy látszik, valamiféle rokonságot éreznek velünk, magyarokkal. Többször jártak odakint és onnan is fogadtak hosszabb időre tanulókat. Timár Sándor így a magyar népi kultúra utazó nagykövete is a világban. Vallja, hogy a hagyományokat őrizni kell és a nemzeti műveltségben mindenkinek egyformán legyen lehetősége részesülni. Erre a kulturális vezetés is rájött, próbálta is beleilleszteni a Nemzeti Alaptantervbe, csak éppen a megfelelő szakembergárda hiányzik. E szempontból, mint említette, Sárvár kivétel.
A hátralevő időben részleteket láttunk a mester által készített "Néptáncnyelven" c. videóból: Honfoglaló és Pünkösdölő összeállításokat, majd meglepetésként élő bemutató következett. Csak felsorolásszerűen: Rábaközi, Galgamenti, Dél- Alföldi, Kodály, Bartók, stb. Ennek érdekessége, hogy a magával hozott fiatal táncosok között volt egy kyotói japán fiú, aki már hosszabb ideje Magyarországon magyar néptáncot tanul. Ideje lenne nekünk is felfedezni népi kultúránk értékeit.
Köszönettel tartozunk a szép, szívet- lelket felüdítő, megmozgató műsorért.

dr. Desits Imre
Fotók: Novák Zsuzsa
megjelent a Sárvári Hírlap XIII. évfolyamának 6. számában, 2001 március 22-én

2001. március 9., péntek

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT TARTOTT AZ MDF

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT TARTOTT AZ MDF HELYI SZERVEZETE SÁRVÁRON

Az elfogadott idei költségvetés egyes részeit taglalta bővebben az MDF helyi szervezete azon a sajtótájékoztatón, melyet február 22-én tartottak.
Gróf István, a párt elnöke, alpolgármester bevezetésképpen jelezte, hogy három területről szeretnének bővebben szólni: az intézményrendszerről, a szociális helyzetről és a városfejlesztésről. Majd azzal folytatta, hogy az MDF képviselői úgy gondolják, hogy az 1999/2000-es tanévben megvalósított racionalizálás (központi konyha, a Gárdonyi és a Sylvester iskola összevonása, a kollégium külön épületének megszüntetése) meghozta a gyümölcsét, hisz ezen lépések következményeként kiszámítható az a megtakarítás, amely már az idei költségvetésben is jelentkezik. Mégpedig úgy, hogy azt az intézményekre lehet fordítani. Ez az összeg 50-60 millió forintot tesz ki, ami az állagmegóvásra szánt tétellel együtt eléri a 100 millió forintot.Ezt azért is hangsúlyozta Gróf István, mert- mint mondotta- sem a fürdőfejlesztéstől, sem a csatornázástól, sem a szociális szférától nem vesz el összegeket. Majd azzal fojtatta, hogy a 35 millió Ft. állagmegóvási összeg mellett 22,5 millió Ft. jut az oktatási intézmények eszköz- felhasználására, és azt is jelezte, hogy a központi konyha mintegy 56 millió forintból szépült meg. Arról is szót ejtett, hogy fel kell tárni a konyhai szolgáltatással kapcsolatos mennyiségi és minőségi kifogások okait, s ha kell, akár a szerződést is felül kell vizsgálni.
Ezt követően azt taglalta, hogy valamennyi önkormányzati intézménynél, valamennyi ágazatban rendelkezésre áll a költségvetésben a torvényes előírásoknak megfelelő béremelés fedezete. Ezt követően levonta a következtetést, 2001-ben az intézmények pénzügyi biztonságban lesznek. Majd- az elmondottakra hivatkozva- érthetetlennek nevezte, hogy öten nemet mondtak a költségvetésre.
Dr. Szabó Gyula, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke elöljáróban arról beszélt, hogy 2000-ben indult a polgári kormányzat bérlakásprogramja. Kiderült, hogy kb. 27 ezer bérlakásra lenne szükség Magyarországon... Ehhez kapcsolódik a helyi önkormányzat szociális bérlakásprogramja is. Örömének adott hangot, hogy lényegesen javul az első lakáshoz jutók támogatása Sárvárott is az előző ülésen elfogadott rendeletmódosításnak köszönhetően. Azt is elmondta, hogy a módosítást a változó igények tették szükségessé. Ennek értelmében 2001-ben az önkormányzat 30 millió forintot szán az első lakáshoz jutók támogatására.Ez egyénenként 2 millió forint körüli összeget jelenthet. Az érdeklődők a Polgármesteri Hivatalban bővebb felvilágosítást kaphatnak erről. Azt ő is megjegyezte, hogy a támogatást a 35 éven aluli házasok vehetik igénybe.
Dr. Szabó Gyula beszélt az önkormányzati lakások eladhatóságáról, ezek mobilitásában beállt változásokról és az új bérlakások építéséről is. A kollégiummal kapcsolatos korábbi elképzelésekről is szót ejtett. Ennek során említette a Gondozási és Családsegítő Központ ideköltöztetési tervét, majd azt taglalta, hogy a magas ráfordítási, bekerülési költségek miatt az épület bérlakások kialakítására sem megfelelő.
Befejezésül Dr. Szabó Gyula arról adott tájékoztatást, hogy bizottsága tavaly 90 millió forinttal rendelkezett. A keletkezett igényeket sikerült kielégíteni ebből az összegből. Mivel 2001-ben várhatóan tovább csökken a munkanélküliség, az előirányzat összegét lehet csökkenteni. Ám, ha a rendelkezésre álló pénz elégtelennek bizonyulna, akkor az kiegészíthető lesz.
Ismét Gróf István vette át a szót. Elmondta, hogy három éve indult el egy folyamat a városrendezésben , mely a hagyományok és a kulturális értékek megőrzését tartja szem előtt. Fontos tényezőként említette, hogy javaslatukra főépítésze is van már Sárvárnak.(akkor Zsigmond László, egykori Makovecz-irodai mérnök lett a poszt betöltője- G. I.) Majd azzal folytatta, hogy a Városszépítő Egyesülettel való kapcsolat is szorosabbá vált. Az egyesület is sokkal jobban érvényt szerezhet elképzeléseinek, mivel önkormányzati támogatásuk megsokszorozódott. Folytatódik a padok, a szemétgyűjtők kihelyezése, szépül a zenepavilon, virágosabbá válik a város, és mintegy 40 millió forintot költünk a Nádasdy- vár állagmegóvására. Befejezésül a Kossuth-tér autóforgalomtól mentes, sétáló térré való átalakításáról beszélt Gróf István.
A Sárvári Hírlap kérdése kapcsán azt is elmondta, hogy- miután javaslatát a képviselőtestület megszavazta- várhatóan az idén megszűnik a városközpontban az orosz katonai temető. A katonák maradványait a városi temetőben helyezik el az ősz folyamán. Ez a művelet mintegy 2-2,5 millió forintjába kerül majd a városnak.

-ár
Megjelent a Sárvári Hírlap XIII. évfolyamának 5. számában, 2001. március 9-én

RÉGI-ÚJ VEZETŐSÉG A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÉLÉN

RÉGI- ÚJ VEZETŐSÉG A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÉLÉN

Február 8-án a Polgármesteri Hivatal nagytermében tartotta ez évi első ülését a Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás. Az ülés legfontosabb feladata volt a társulás tisztségviselőinek megválasztása, a 2001. évi költségvetés elfogadása, valamint a Kistérség idei területfejlesztési prioritásainak meghatározása.
Gróf István elnök beszámolójában elmondta, hogy 1999 óta jelentős változások történtek a kistérségi társulás életében. Az elmúlt két év során sikerült a társulás működéséhez szükséges tárgyi és pénzügyi feltéteteket megteremteni. Új működési és szervezeti szabályzattal, részben önálló költségvetési szervként működik a jövőben a társulás. A napi teendők ellátását két főállású munkatárs végzi. Lantos Adrienn a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából kistérségi megbízottként, Vargáné Horváth Judit a társulás megbízásából vidékfejlesztési menedzserként tevékenykedik. A hatékony munkavégzés érdekében önálló kistérségi menedzser irodát alakítottak ki, amelynek berendezéséhez pályázati forrásokat sikerült igénybe venni. A társulás működésének pénzügyi alapját a települési önkormányzatok területfejlesztési hozzájárulása adja. Ehhez különböző pályázati forrásokat lehet felkutatni. Ez a munka eredményezte, hogy 2001-ben a társulás a területfejlesztési hozzájárulás mértékének emelése nélkül (40 Ft/lakos) már közel 9,3 millió forinttal gazdálkodhat, ami közel háromszorosa a 2000. évinek.
Ezt követően került sor a tisztségviselők megválasztására. A társulás egyhangú szavazással újabb két évre szólóan elnöknek Gróf Istvánt, Sárvár város alpolgármesterét, , alelnököknek dr. Németh Kálmánt, Répcelak polgármesterét és Patyi Elemért, Bögöte polgármesterét, elnökségi tagoknak dr. Galántai Györgyöt, Szeleste polgármesterét és Nagy Károlyt, Nyőgér polgármesterét választotta. A társulás titkári teendőit továbbra is dr. Kulcsár László látja el. Ez évtől kezdődően ellenőrző bizottság felügyeli az elnökség munkáját. Tagjai közé Domján Lászlónét, Sitke polgármesterét, Kálmán Józsefet, Hegyfalu polgármesterét, valamint Krajczár Ferencet, Sótony polgármesterét választották.
A kistérség területfejlesztési prioritásai közé ez évben öt kiemelt területet soroltak. 1. Az ivóvízhálózat teljes kiépítése azokon a településrészeken, ahol ez még hiányzik. 2. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok elvégzéséhez tartozó intézmények felújítása. 3. Önkormányzati utak, járdák építése, felújítása. 4. Felszíni vízelvezető rendszerek kialakítása, felújítása. 5. Termelő infrastruktúra fejlesztése.
Az ülés vége előtt szó esett még a Széchenyi- tervvel kapcsolatos pályázati lehetőségekről, valamint a Nyugat- dunántúli régió turizmusfejlesztési pályázatairól. Dr. Kulcsár László tájékoztatta a a tagságot arról, hogy Phare CBC Kisprojekt Alap támogatásával elkezdődött a kistérség turizmusfejlesztési programjának kidolgozása, amely a tervek szerint az önkormányzatok és a vállalkozók bevonásával ez év szeptemberéig valósul meg.

Dr. Kulcsár László
Megjelent a Sárvári Hírlap XIII. évfolyam 5. számában, 2001. március 9-én.