1999. január 29., péntek

KÁRPÁTALJAI GYEREKEKET FOGAD SÁRVÁR

Kárpátaljai gyerekeket fogad Sárvár.

A huszonnyolc gyerek és két kísérő január 8 és 18 között tartózkodik majd városunkban. Útjukat, hétvégi ellátásukat az önkormányzat szervezi, de családoknál lennének elszállásolva. Itt- tartózkodásuk szervezéséből a sárvári történelmi egyházak is kiveszik részüket, ezért akik szívesen látnának vendégül kárpátaljai gyerekeket, az egyházak lelkipásztorainál is jelentkezhetnek. Az utazásról, az itt- tartózkodásról, az elszállásolásról információ kérhető Gróf István alpolgármestertől.

Megjelent a Sárvári Hírlap X. évfolyamának 24. számában, 1998. 12.18-án

* * *

Kárpátaljai vendégei voltak Sárvárnak

Az elmúlt hétvégén utaztak haza azok a kárpátaljai- técsői, viski- diákok, akik tíz napot töltöttek el városunkban vendéglátó családoknál. Otthoni körülményeikről az egyik kísérő tanárral, Ambrus Pálnéval beszélgettünk.

........
-Milyen a lakosság összetétele városukban? Milyen nyelven folyik az oktatás iskolájukban?
- Técső 1944-45-ig szinte színmagyar település volt. A 10-11 ezer lakosú városkában ma viszont csak 3-4 ezer a magyarok száma, de iskolánk 1947-től magyar iskola. Magyarul tanítunk, mellette az államnyelvet, az ukránt oktatjuk. 1993-ban az Illyés Alapítvány révén megtörtént a gimnázium alapkő-letétele is. Sajnos, még mindig nem sikerült befejezni az építkezést... Csupán ez év szeptemberére ígérik a teljes befejezést.
- Milyen a jövőképük, megőrizhető a magyarságuk? Egyáltalán hogyan élnek?
- Meggyőződésem, magyarságunk megőrzése csak anyaországi segítséggel lehetséges. Azt viszont örömmel mondhatom, hogy iskolánkban ukránok is tanulnak. Olyanok is, akiknek ősei közül sem tudott senki sem magyarul. Hogy miért? Erre nehéz a válasz. Talán azért, mert a képzettebb, okosabb ukránok is látják, hogy csak Magyarországon keresztül lehet Európába jutni. Néhány évtizeddel ezelőtt ....fordított volt a helyzet, a magyar gyerekek orosz, illetve ukrán iskolákba jártak.
Vidékünkön sajnos alig van munkalehetőség. akik dolgozhatnak, azok közül sokat 25, 50, vagy 75 %-os fizetéssel alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy hetente ennek arányában dolgoznak munkahelyükön. Az valószínűleg Önöknél is ismert, hogy a fizetésekkel mennyire el vannak maradva. Példaként említem, hogy elindulásunk előtt kapták csak meg a tanárok és az orvosok a tavalyi májusi bérüket. Ezt is valószínűleg az árvíz miatt.
A nyugdíjak hihetetlenül alacsonyak. még a legmagasabb sem sem elég arra, hogy valaki abból a havi kenyér- és tejigényét kielégíthesse. A banki betétek egyik napról a másikra elértéktelenedtek. Például egyik héten még lehetett volna értük venni egy luxuslakást, de rá két- három hétre legfeljebb egy tyúkot adtak ezért az összegért.
- Milyen károkat okozott az árvíz?
- Técsőn egy lakótelepet öntött el teljesen, amely egy valamikori mocsaras területre épült. Ezen kívül nagyon sok ház, épület pincéjét meglepte az ár.Az ott tartott értékek pedig tönkre mentek. Igaz, hogy nálunk nem dőltek össze házak, mert ezek mind újak; téglából építették őket az 1970-es nagy árvíz után. Técsőn akkor volt hatalmas károkat okozó ár, akkor tizenhárman meg is haltak.
-...Mivel tudna a mi intézményünk, a Könyvtár az önök intézményének segíteni?
- Magyar irodalommal, ami szinte teljesen hiányzik, és az ünnepek megtartásához szükséges segédkönyvekkel. Ugyanis alig ismerjük ünnepeinket, sem az egyháziakról, sem az államiakról nincs irodalmunk. Szeretnénk gyerekeinkkel színdarabokat is bemutatni, de hiányoznak a szövegkönyvek. És talán ami a legfájóbb, saját néprajzunkat sem ismerjük.
- Hadd kérdezzem meg, hogyan érezték magukat Sárváron, Vas megyében?
- Nagyon- nagyon kellemesen. Az a benyomásunk, hogy Magyarországnak ez a területe erősen különbözik a keletitől mind műveltségben, mind emberségben.
Valamennyien nagyon jól éreztük magunkat. ezért szeretnénk most köszönetet mondani az önkormányzatnak, külön is Gróf István alpolgármester úrnak, utunk szervezőjének és a vendéglátó családoknak.

Molnár Zoltán

Megjelent a Sárvári Hírlap XI. évfolyamának 2. számában, 1999. 01.29-én