AZ ÉLELMISZERIPAR PRIVATIZÁCIÓJA VAS MEGYÉBEN

BEVEZETÉS

Vas megye élelmiszeripara a II. világháború előtt is fejlett volt. Kiemelkedő jelentősége volt a megye iparán belül a szocialista tervgazdálkodás évtizedeiben is. A cukorgyár, a baromfifeldolgozó, a sajtgyár, a vágóhíd a megye határain túl az Észak- Dunántúlon is meghatározó termékfelvásárló, értékesítő gazdasági szerepkőrrel rendelkezett. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy az ágazat privatizációja különösképpen az érdeklődés középpontjába került.
A mezőgazdasági termelők azon természetes igénye, hogy a feldolgozó- iparban tulajdonosként jelenthessenek meg, csak kevés esetben valósult meg. A privatizációt levezető állam dilemmája a következő volt: azokat a prosperáló, tőkeerős multinacionális cégeket részesítsék-e előnyben, amelyek tőkét hoznak ugyan, de gyakran csak piacot vásárolnak és monopolhelyzetben diktálnak, vagy- a hazai management, a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP), az E-hitel stb. segítségével- azokat a tőkeszegény magyar befektetőket, akik fejleszteni csak nagyon nehezen, vagy sehogy sem tudnak.
A növényolajipar, a dohányipar, a cukoripar privatizációját - amelyet a közvélemény gyakran negatívan, mint ezen ágazatok „kiárusítását” értékelt- az akkori kormány sokszor a privatizációs árbevétel elérése érdekében erőltette. Később, 1993-94-ben már előtérbe került a belföldiek által magánosítható üzemek privatizációja.
Dolgozatomban 6 terület: a tej és sajt-, a hús-, a baromfifeldolgozó-, a gabona-, a cukor-, valamint a sütőipar vasi privatizációjának történetét mutatom be.

TEJIPAR

Vas megyében az országos átlagnál mindig magasabb volt a szarvasmarha- létszám, így a tejtermelés is (1996-ban 335 liter/lakos). A megyében és környékén megtermelt nem kevés tej feldolgozása a Vas Megyei Tejipari Vállalat feladata volt 1993. június 30-ig, amikor az Állami Vagyonügynökség- a 100 %- s állami tulajdon birtokosa- magánosította a céget, Royal Tejipari Rt. néven. A decentralizált privatizáció keretében az évtizedekig „összedolgozó” három üzemet, a Szombathelyi Tejüzemet, a Répcelaki Sajtgyárat és a Sárvári Tejüzemet az alapító két önálló társasággá alakította 1993. november 1-től: a Répcelaki Sajtgyár Rt.-re, valamint a Szombathelyi Tejipari Rt.-re, mely utóbbi részeként üzemelt a Sárvári tejüzem is 1995. augusztus 9-ig, amikor ez - magánbefektetők tulajdonába kerülve,- kivált.
A szombathelyi társaság profilja a nagyváros és a megye folyadéktejjel való ellátása, valamint tejföl-, kefir-, vaj-, túró- és félkeménysajt-gyártás. Az első tulajdonváltás a cég életében 1995. február 9-én történt meg: az állam 24 % -1 részvénytulajdona mellett a termelők megszereztek- kárpótlási jegyeik felhasználásával- 25 %+1 részvénypakettet, míg 51 %- t a dolgozók MRP szervezete, valamint a management által alapított befektető Kft. vásárolta meg. Az újabb tulajdonosváltás 1997 szeptemberében következett: ez utóbbi 51 %-os részt a SZEGEDTEJ- et is birtokoló olasz GALA ITALIA- csoport vásárolta meg.
A Répcelaki Sajtgyár Rt. fő profilja az ömlesztett és keménysajt gyártás. Az ország dobozolt ömlesztett sajttermelésének 54 %- át itt állítják elő. A társaság célja termékeinek megszilárdítása a magyar piacon (Pannónia- sajt, kockasajt-gyártás, ezen belül a „Medve”- család). A sajtgyártás melléktermékeként jelentkező tejsavó feldolgozása révén évi 1500 t. savóport - takarmányozási célra- is értékesítenek. Keménysajt-termelésük 6 %- a került exportra 1997-ben.
A privatizáció folyamán a az állami tulajdont 1995. május 12-én vásárolta meg 51 %- ban a francia BONGRAIN- cég. Ez az arány, tőkeemelés és az önkormányzat által birtokolt részvények megvásárlása után, 1997 októberére 60 %-ra nőtt, míg 40 % maradt az ÁPV Rt. tulajdonában.
1990-ben a Vas Megyei Tejipari Vállalat árbevétele 3. 2 milliárd Ft volt, a cég 1049 főt foglalkoztatott. 1997-ben a Szombathelyi Tejipari Rt. 2. 6 milliárd Ft-os árbevételt ért el 317 fő közreműködésével. A Répcelaki Sajtgyár Rt. árbevétele ugyanebben az évben 4,4 milliárd Ft. volt 430 fő foglalkoztatása mellett.
Az alábbi számottevő tejfeldolgozó üzemek működnek még megyénkben: S.VÁRI Tej Kft., Sárvár; Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (TFK), Körmend; World Proteins Kft. Sajtfeldolgozó Üzeme, Körmend; Gólya Termelő Kft. Sajtüzeme, Rátót; „Kemenesaljai Úttörő” Mgtsz tejüzeme, Kemenesszentmárton; „Nagymező” Mgtsz Tejfeldolgozó Üzeme, Répcelak.

HÚSIPAR

1987-ben a 19 megyei vállalatot irányító trösztöt felváltotta az önálló jogi személyiségű Vas megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, 1991-től Vasi Húsipar Állami Vállalat néven. 1992. szeptember 30-án a cég 92,5 %-os állami, valamint 7,5 %-os önkormányzati tulajdonrésszel részvénytársasággá alakult, Vasi Húsipar Rt. néven. A tulajdonosváltás 1993 áprilisában következett be: ekkor a Vasi Vagyonkezelő és Befektetési Kft. vásárolta meg a részvények 71 %-át, 21,5 % -át a dolgozók MRP csoportja, az önkormányzati arány pedig maradt az addigi. Három év múlva, 1996 májusában szintén belföldi, ezúttal pénzügyi befektető csoport vette meg a Kft. üzletrészét. Az új tulajdonos szerkezetileg átalakította a társaságot, és megfelelő pénzügyi változtatásokat végzett. 1997 októberében egy szakmai befektető csoport lett az új tulajdonos, mely a Gyöngyös- Környe- Szombathely tengelyre építi felvásárlási, feldolgozó és értékesítési üzletpolitikáját.
A szombathelyi vágóhídon évi 20- 22.000 db. szarvasmarhát, 65- 70.000 db. sertést vágtak- vágnak le, a késztermékgyártás mértéke 5- 6000 t/év. Ez a termelés évek óta hasonló, változás csak a piaci részesedés arányában van: a korábbi 20- 25 %- os export-értékesítés mostanra 5- 10 %- ra csökkent. Vas megye és a környező megyék ellátása mellett kiemelten szerepel Budapest ellátása is, valamint az a tény, hogy az újonnan szaporodó nagy áruház- láncok, így a BILLA, a METRO, az ALFA, a Csemege MEINL is tőlük vásárol.
1990-ben a vállalat 1014 fővel 3,1 milliárd Ft-os árbevételre tett szert, míg 1997-ben fele létszámmal, 529 fővel 4, 94 milliárd Ft volt a nettó árbevétel. A többségi tulajdonos szakmai befektető tervei szerint 1998-ra a szarvasmarha-vágásokat 50 %- kal, 30.000 db/évre, a sertésvágásokat 70 %-kal, 120.000 db/évre, míg a késztermékek előállítását 7-8000 t/é vmennyiségre szeretné növelni, és ebben az eddigieknél hangsúlyosabban számít a Vas megyei sertés-, és szarvasmarha-tenyésztőkre.
Húsfeldolgozó tevékenységet végeznek még az alábbi jelentősebb vállalkozások: Kámon- Hús Kft., Szombathely; Sárvári Vágóhíd Kft.; Rémus Bt. Vágóhídja, Kemenesmagasi; Babati és Társa Kft., Körmend; Pócza Imre hentesmester, Kőszeg; Balogh Jenő hentesmester, Bük;„Kemenesaljai Úttörő” Mgtsz Vágóhídja, Kemenesszentmárton; Répcehús Bt., Répcelak; Bolla Lajos húsüzeme, Jánosháza.

GABONAIPAR

A Vas Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 4 malommal (Szombathely- Söptei út, Körmend, Celldömölk és Csepreg), két nagy keverőüzemmel (Körmend, Gérce) és 1 szárítóüzem- raktárkomplexummal (Szombathely- Csaba út) rendelkezett. 1993. június 30-án az ÁVÜ decentralizált privatizációja során a megszülető Vasi Gabona Rt. az üzemek többségét eladásra kínálta: a körmendi (Hengermalom Kft.), a celldömölki (POLINWEST Kft.) és a csepregi (ANIL Kft.) malmokat belföldi szakmai befektetők vásárolták meg; a vasvári raktártelepet is, de később ez osztrák tulajdonba került (KARINTHIA Kft.). A gércei keverőüzemet a sárvári SÁGA-FOODS Baromfiipari Rt. vásárolta meg és üzemelteti, míg a Hegyfalui Gabona Rt., amely a Vállalat eddigi raktártelepe volt, és profilbővítés során (felvásárlás, termeltetés, belkereskedelem, forgalmazás, külkereskedelem) a környék egyik legnagyobb felvásárlója lett, a budapesti Gabona Rt. tulajdona. A szombathelyi, Csaba- úti szárító-, és raktártelepet közraktározásra szánták, később a Gabonaszárító Kft. tulajdona lett. Ezen üzemek privatizációja 1994. III. negyedévére befejeződött. A cég tulajdonába „maradt” Szombathelyi Malomra és a Körmendi Keverő- üzemre a Vasi Gabona befektetési és Vagyonkezelő Kft., Szombathely pályázott sikeresen (51 % +1 részvény), 25 % az őriszentpéteri Mgtsz-é lett (kárpótlási jegyekkel), míg 24 % az ÁVÜ tulajdonába maradt. Ez a pályázat szintén 1994. III. negyedévére zárult le. A valódi tulajdonba-vétel 1994 decemberében történt meg. 1996. XI. 1-től a győri székhelyű PANNON-GABONA Rt. vette meg a Vasi Gabona Rt. által eladott üzemeket, melyek azóta külön egységként (Szombathelyi Malom, Körmendi Keverőüzem) működnek. A cég 25- 30.000 t/év búza-őrléshez szükséges étkezési búzát vásárolt fel a szombathelyi malom részére, részben Vas megyei gabonatermelőktől. A körmendi keverőüzem szükséglete évente 8000 t takarmánybúza, 1200 t takarmányárpa, 8000 t kukorica.
Míg 1990-ben 569 fővel 1, 89 milliárd Ft árbevételt ért el a vállalat, addig a Pannon-Gabona Rt. vasi üzemei 1997-ben 114 dolgozóval 2,15 milliárd Ft árbevételt könyvelhettek el.
Az alábbi, jelentősebb gabona-, és malomipari üzemek, keverőüzemek találhatóak még Vas megyében: POLINWEST Kft., Celldömölk; Gabonaszárító Kft., Szombathely; AGRO- DOCKS Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., Vép- Ferencmajor; Hengerszék Kft., Körmend; Karinthia Kft., Vasvár; Anil Kft. Malomüzeme, Csepreg; Gabona Részvénytársaság, Hegyfalu; SÁGA- FOODS Baromfiipari Rt. keverőüzemei, Szeleste, Gérce és Jánosháza; Sárvári Mező- Gazdasági Rt. Keverőüzeme, Káld- Szitamajor és Uraiújfalu.

BAROMFIIPAR

Országosan 50 kg baromfihús-termelés jut egy lakosra, míg Vas megyében ez ennek majdnem háromszorosa: 138 kg/lakos (1996-ban). Ez a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalatnak tulajdonítható. Az ország egyik legrentábilisabban működő baromfifeldolgozójának magánosítása 1993. március 17-én következett be, mikor is Barnard Matthews angol szakmai befektető vásárolta meg a vállalat részvényeinek 98 %- át. A Sárvári Baromfifeldolgozó Rt. új tulajdonosa- az ÁVÜ-vel történő megállapodás alapján- nem bocsáthatott el dolgozókat, és fejlesztéseket kellett végrehajtania.
1990-ben a cég forgalma 2,2 milliárd Ft volt, 1400 dolgozó foglalkoztatása mellett, míg 1997-ben az árbevétel 19 milliárd Ft, 1930 dolgozóval, a négy év alatt 5 milliárd Ft-os befektetéssel párosulva. A társaság a baromfifeldolgozást kiegészítette az integráció egyéb láncszemeivel. A vertikum egyik alapja az a 14 saját, nemrégiben épített farm, ahol a feldolgozandó pulykákat termeli meg a cég. Ehhez hozzájárul a 3 megvásárolt, korszerűsített és kapacitásában bővített takarmánykeverő üzem (Szeleste, Gérce, Jánosháza), ahonnan a cég által integrált termelőket- szigorú takarmányozási előírások mellett- ellátják táppal. Ehhez a lánchoz csatlakozik maga a vágóhíd, ahol jelenleg évi 3 millió pulykát és 10 millió brojlercsirkét vágnak le. Az integrációt legutóbb, 1966-ban a húsfeldolgozó üzemmel bővítették, mivel a korábbi SÁGA Kft. 100 %- os tulajdonosai lettek. A társaság neve 1996 augusztusától SÁGA-FOODS Baromfiipari Rt. lett. Kereskedelmi elosztó rendszerükön keresztül jut a piacra termékük, amelynek több, mint 50 %- a exportra kerül. Mind a hazai piac kiszolgálása, mind az exportpiac bővítése a társaság szerint magasabb fokon feldolgozott termékek útján lehetséges.
Baromfifeldolgozót üzemeltet ezenkívül: a Polgár Kft., Bük és a Baromfi- feldolgozó Kiskereskedelmi Kft. vágóhídja, Kőszeg.

CUKORIPAR

Sárvár gazdasági életének egyik meghatározó üzeme, az 1995-ben 100 éves jubileumát ünneplő Sárvári Cukorgyár 1993. július 21-ig működött állami vállaltként. Ekkor egyszemélyes részvénytársasággá alakult, amelynek az állam volt a tulajdonosa. A cukorgyárak első lépcsőjében sikeresen privatizált üzemek után az öt „megmaradt” cukorgyár (Ács, Ercsi, Mezőhegyes, Sarkad, Sárvár) menedzsmentje az „Első hazai Cukortermelő és Forgalmazó Kft.” üzletrészével és a termelőkkel megvásárolta a részvények 50 %+1 részét. A konzorcium 1996 decemberében eladta a fent említett 5 gyárból álló Magyar Cukor Rt. tulajdonrészét az osztrák AGRANA cégnek. Az ausztriai cukorgyártás élvonalába tartozó vállalatcsoport fél évvel később megvásárolta az ÁPV Rt. – az állam tulajdonában levő részvényeket is, így 1997 őszén- a jelen dolgozat adatgyűjtésének idején- a gyár vagyonának 92 %- a fölött rendelkezett, 8 % pedig ekkor a dolgozók, illetve az önkormányzat tulajdonában volt.
A technológiáját tekintve a középmezőnyben helyet foglaló sárvári gyár mintegy 7000- 8000 ha cukorrépa föld termését dolgozza fel. Ennek nagy részét Vas megyei cukorrépa- termelők termelik, nyereségesen. Az un. kampányidőszak alatt, azaz amikor a cukorrépát feldolgozzák (kb. 3 hónap időtartam) 3800 t gyökértermésből nyerik ki az édesítőszert. 1990-ben 608 dolgozóval 1,48 milliárd Ft nettó árbevételt ért el a társaság, míg 1996-ban 290 fővel (ez 1997-ben tovább csökkent 226 főre) 3,98 milliárd Ft volt a bevétel. A cukor világpiaci árának tartósan alacsony volta, a magyarországi, 1991 óta tartó többlettermelés, valamint a tulajdonos valószínűsíthető üzleti elképzelései következtében kétséges a Sárvári Cukorgyár jövője.

SÜTŐIPAR

Az 1977-ben megalakult Vas megyei Sütő-, és Édesipari Vállalat 13 üzemében termelt Vas megye területén 1992 teléig, amikor az Állami Vagyonügynökség öt vidéki üzemét értékesítette. 1993. március 3-án, immár nyolc üzemmel, Szombathelyen megalakult a FERROSÜT Sütő-, és Édesipari Kft. A társaság sütödéi a következőek: a kőszegi, a vasvári, a celldömölki, a sárvári, a szentgotthárdi, a körmendi és a két szombathelyi.
A Kft. tulajdonosi köre az alábbiak szerint alakul: többségi tulajdonos (51 %) a kilenc Vas megyei ÁFÉSZ, jelentős hányaddal bír az MRP csoport és a 300 dolgozót tömörítő „dolgozói tulajdonközösség”, ezenkívül tulajdonos még a körmendi önkormányzat.
A társaság feladata Szombathely és Vas megye ellátása kenyérrel, péksüteménnyel, napi áruval. Három, sütőipari céggel közösen alapított kereskedelmi társaságon keresztül a megyén átnyúló körzetekbe, valamint a Balaton- felvidékre is szállít, de ide természetesen inkább tartós sütőipari és édesipari termékeket. A cég termelésének 92 %- ában 120 féle napi árut (10.000 t kenyér, 50-55 millió db péksütemény), valamint 30 féle tartós-, és édesipari terméket (termelésének 8 %-át) gyárt. Kereskedelmét négy, saját, üzemre telepített szakbolttal könnyíti. (2 db. bolt Szombathelyen, 1 Körmenden, 1 Kőszegen) A megye sütőipari termékekkel való ellátásának kétharmadát biztosítja a társaság.
1990-ben 800 fő mintegy 600 millió Ft-os árbevételt ért el, míg 1997-ben ezek a számok: 500 fő és 1.6 milliárd Ft.
A sütőiparban- a többi élelmiszeripari ágazatnál jóval nagyobb vállalkozói kedvvel- több üzem, sütöde dolgozik még a megyénkben. Ezek a következőek: Kertes Sütőipari Kft., Hegyfalu; Őrségi Sütőipari Kft., Őriszentpéter; Jánosházai Sütőipari Kft., Jánosháza; Soproni Zoltán és Társai Ipari- és Kereskedelmi Kft., Kőszeg; Toronyi Sütőipari Kft., Torony; PÁNEX Sütőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Bük; Katona Kenyér Sütőipari és Kereskedelmi Kft., Szombathely; Ikervári Vekni Sütőipari Kft., Ikervár; Ostffyasszonyfai Sütőipari Kft., Ostffyasszonyfa; Udvardi Sütőipari Kft., Szombathely; Savaria Baguette Sütőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Szombathely; Teke Jenő Sütödéje, Bögöte.

Gróf István agrármérnök
Megjelent a Vasi Szemle 1998. LII. évfolyam 5. számában p. 564-569, valamint a VAS MEGYE KÉZIKÖNYVE kötetében 1999-ben, p. 232-233