1998. július 13., hétfő

A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG ÉRDEKKÉPVISELETI RENDSZERE

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK SZÖVETSÉGE

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdek-képviseleti szövetségét a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) irányította országosan, míg a megyei érdekképviseletet a TOT Területi Szövetsége (TESZÖV) látta el évtizedekig. 1990-től "átkeresztelkedtek", új nevük országosan: Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) lett, melynek megyénkben ezek Vas megyei Szövetsége a képviselője. Magyarországi viszonylatban Vas megye ezen érdekvédelmi szövetsége igen erős. Részint azért, mert a megyére jellemző rendkívül alacsony kiválások miatt (a tagok 2. 8 %-a vált ki az 1992-es törvény adta lehetőségek hatására, míg országosan ennek többszöröse!) a szövetkezetek megmaradtak, elenyésző részük alakult át más gazdasági társasággá (Rt., Kft.,Bt.), másrészt pedig azért, mert mindegyik a szövetség tagdíjfizető tagja is maradt.
Jelenleg 77 tagszövetkezettel rendelkezik, melyből 72 termelőszövetkezet, 2 Rt. Ezenkívül 3 más gazdasági szervezet is tagjuk. Megjegyzendő, hogy a holding- típusú szövetkezeti központból és az alá tartozó betéti társaságokból álló szervezeti felépítés- modellel négy szövetkezet is próbálkozott, de zöme, 1997 végére- e modell sikertelensége miatt- "visszaalakult".
Az érdekképviseleteknek változott a feladatuk az utóbbi években: eddig inkább a termelés szervezését, a mennyiségi és minőségi paraméterek javítását, új technológiák bevezetésének elterjesztését, elemzéseket, ellenőrzéseket végeztek, most a tagszövetkezetek szoros értelembe vett érdekképviselete- a jogszabály szerinti kapcsolat révén- a fő munkaterületük.
A rendszerváltás során, a földtulajdonszerzés folyamataiban, valamint ezektől függetlenül is pénzügyi, jogi, gazdasági tanácsadással szolgáltak- szolgálnak. Döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, operatív irányítását az elnökség végzi 11 fős szakapparátus segítségével. 6 szakmai választmány- mintegy 240 agrárszakember szellemi bázisán- segíti a termelést gyakorlati és elméleti munkájával. A MOSZ-nak szoros kapcsolata van a szakmai kamarákkal, az élelmiszer-feldolgozó üzemekkel, a forgalmazókkal, valamint a terméktanácsokkal.
Működésük közvetlen úton a MOSZ tagszervezeteivel kapcsolatos, közvetett módon fejtik ki érdek-képviseleti munkájukat a MOSZ országos szervezetében, a megyei egészségügyi, valamint nyugdíj-biztosítási önkormányzatokban, a Magyar Munkaügyi Tanácsban, valamint a támogatási pályázatokat elbíráló Megyei Agrárfejlesztési Bizottságban.

GAZDAKÖRÖK

Az eredetileg gróf Károlyi Sándor által a XIX. század végén alapított gazdakörök országos szervezete Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége néven 1990-ben újraalakult. A múlt századbeli hagyományokra, valamint a 30-as, 40-es évek gyakorlatára támaszkodva hozta létre megyei szervezeteit. Vas megyében elég későn, 1994. július 22-én alakult meg a megyei Szövetség, miután a néhány, korábban már létrejött gazdakör és 1994-ben, a falugazdász hálózattal párhuzamosan és annak segítő közreműködésével megszaporodott szövetség 10 tagszervezet fölé emelkedhetett.
1997 novemberében az alábbi gazdakörök voltak bejegyezve megyénkben: a Répcelaki, a Vasszécsényi, a Csepregi, a Nárai, a Kalász Gazdakör ((Szombathely- Újperint), a Kenyeri, az Alpok Gazdakör (Szombathely), a Kemenessömjéni, a Körmendi, a Meggyeskovácsi,a Magyarszombatfai és az 1997 tavaszán megalakult Gencsapáti- Perenyei. Taglétszámuk 10 és 50 között van szervezetenként.
A gazdakörök célja a tagok érdekeinek képviselete, az önálló gazdálkodáshoz szükséges szakmai ismeretek fejlesztése, piacképes termékek előállításának segítése, a termeltetés és termékértékesítés elősegítése, a gép-, és eszközellátás, valamint a közös géphasználat előmozdítása.
A megyei gazdakör részt vesz az érdek-képviseleti oldalról a Megyei Agrárfejlesztési Bizottság támogatásokat elbíráló munkájában. 1997 márciusában megszervezték és irányították a mezőgazdasági termelők tüntetéssorozatát, jelentős eredményeket érve el ezzel az agrárium jövedelemtermelő képességének növelésében és a terhek csökkentésében. Fő feladatuk most a szervezetek számának növelésén és taglétszámuk bővítésén kívül a gazdasági integrációk kialakítása, szervezése (a támogatásokhoz való hozzájárulás lehetőségeinek növelése érdekében), valamint a téli időszakban a szakmai, a közgazdasági továbbképzések megszervezése. Ezekben számítanak a Vas Megyei FM Hivatal és a Vas Megyei Agrárkamara együttműködésére.

A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szervezete (METÉSZ) 1997 tavaszán jött létre Kiskőrösön. Vas megyében önálló szervezete nem alakult, szórványtagsággal azonban rendelkezik Jánosházán és környékén. Meghatározó szerepük volt az 1997 tavaszán, a 8-as főúton tartott agrárdemonstráció megszervezésében.

A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének (MEDOSZ) 1990-ben 58 alapszervezetében 12 969 tagja volt. Ebből
az állami gazdaságok 6 alapszervezetében 3037 taglétszámmal,
az erdőgazdaságok 4 alapszervezetében 4395 taglétszámmal,
a vízügyi szektor 4 alapszervezetében 1490 taglétszámmal,
az egyéb szektor, iskolák 19 alapszervezetében 2321 taglétszámmal
és a 25 Mgtsz alapszervezeteiben 1726 taglétszámmal részesedett.
A munkavállalói érdekképviselet a gazdasági rendszerváltást követően meggyengült. A mező- és erdőgazdasági vállalatok átalakultak, egy részük megszűnt, egy részük belföldi, más külföldi tulajdonba került. Ez utóbbiak esetében még nehezebb helyzetbe kerültek a szakszervezetek az új tulajdonosok által diktált- eddig nálunk ismeretlen- működési feltételrendszerek által. Az 1993-96 közötti mélypont után a Vas megyei MEDOSZ-nak 1997-ben ismét 31 alapszervezete és 9175 tagja volt. Köztük 5 termelőszövetkezet 267 tagjával.

A Magyar Parasztszövetség Vas Megyei Szervezete 1991 áprilisában alakult meg. Az FKGP érdekvédelmi szervezeteként indult képviselet megyénkben 6 éven keresztül irodát működtetett Szombathelyen. Az első években főleg kárpótlási, földárverési tanácsadással, egyezségek "tető alá hozásával" szolgáltak. 1995-től inkább az FM által kiírt pályázatok elbírálásában képviselték- mint érdekképviselet-, a kistermelőket. 1997 augusztusában a szövetség Vas megyében megszüntette tevékenységét.

1995. július 31-én, a falugazdász szervezet felszámolásának napján alakult meg a Vasi Falugazdász Egyesület. Feladata tagjai érdekeinek védelme.

1989. augusztus 29-én alakult meg a Vas Megyei Mezőgazdasági Kamara. Tagjaihoz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül a vertikum további szereplői, az élelmiszeripar több képviselője is csatlakozott. Valódi érdek-képviseleti szervezetként tagjai álláspontját ütköztette a földrendezés, a kárpótlás ügyeiben, szakmai utakat, vitafórumokat szervezett.
A Vas megyei Agrárkamara létrejöttével tevékenységüket felfüggesztették.

AGRÁRKAMARA

A Vas Megyei Agrárkamara 1994. november 30-án alakult meg Szombathelyen. Az év áprilisában hatályba lépett 1994. évi XVI. törvény szabta meg a köztestületi gazdasági kamarák megalakítását. A törvény előírta a gazdaság minden szereplőjének kötelező kamarai tagságát. Három kamara alakult meg országosan, így Vas megyében is: az Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Kézműves Kamara, valamint az Agrárkamara.
A mintegy 1100 taggal megalakult köztestület, mint területi kamara, feladatának tekinti a gazdaság fejlesztésével, az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatos tennivalókat, közgazdasági (ügyviteli tanácsadás, támogatási feladatok elkészítése, továbbítása, ellenjegyzése, információs kiadványok, újság készítése) feladatokat, az ismeretterjesztést, kiállításszervezést, a továbbképzést és vizsgáztatást, szakképzést, valamint a Földművelésügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodásokhoz kapcsolódó igazgatási, hatósági feladatokat. Ágazati, szakmai, munkáltatói vagy munkavállalói érdekképviseletet nem láthat el, köztestületként működik és főként gazdasági érdekeket érvényesít.
Az 1994 őszén létrejött 24 mezőgazdasági bizottságba területi, a megalakult 11 osztályba szakmai elvek alapján kerültek besorolásra a tagok. A Vas Megyei Agrárkamara (szakmai) osztályai a következők: gabonatermesztés, ipari növénytermesztés, kertészet, vegyes növénytermesztés, szarvasmarha- tenyésztés, sertéstenyésztés, vegyes állattenyésztés, baromfitenyésztés, erdőművelés, szaktanácsadás- műszaki ellátás, valamint az oktatási továbbképzések alosztálya.
Sorsdöntő esemény volt az Agrárkamara történetében, amikor a falugazdász feladatkört át kellett vennie 1995. július 1-től. 13 fő körzeti, és 2 fő központi szakember végzi azóta is fogadóóráin az önkormányzatoknál a Földművelésügyi Minisztérium- Magyar Agrárkamara megállapodásnak megfelelően főként a támogatások intézésével kapcsolatos teendőit. Ezenkívül termelésintegrálás, piaci információ-gyűjtés, azok feldolgozása, szakmai tanácsadások, termelési információ- gyűjtések tartoznak feladataik közé. 1997. január 1-től a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodások során munkájuk bővült az őstermelői igazolványok kiadásával is. A gazdajegyzőkön kívül 7 fő belső munkatárs dolgozik a szombathelyi központban. 1997 novemberében- miután a mezőgazdasági termelőkön kívül a megyékben működő élelmiszer-ipari cégek tekintélyes része is az Agrárkamara tagja lett- mintegy 6200 őstermelő, 440 egyéni vállalkozó,17 erdőbirtokosság, 51 betéti társaság, 158 korlátolt felelősségű társaság, 70 mezőgazdasági termelőszövetkezet (gazdaszövetkezet) és 9 részvénytársaság alkotja a kamarai tagságot.
Gróf István agrármérnök
megjelent a Vasi Szemle 1998. LII. évfolyamának 4. számában (p. 411-414) 1998. július 15-én és a VAS MEGYE KÉZIKÖNYVE kötetben (p. 230-232), 1999.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése