1994. szeptember 22., csütörtök

VASI FALUGAZDÁSZOK

VASI FALUGAZDÁSZOK-
A települési önkormányzatok és a kistermelők többsége elégedett

A jelenlegi falugazdász- hálózatot nem kívánjuk fenntartani- jelentette ki Lakos László földművelésügyi miniszter a minap egy győri sajtótájékoztatón. Gróf Istvánnal, a Vas megyei Földművelésügyi Hivatal munkatársával, a falugazdászok vezetőjével arról beszélgettünk, miképpen fogadták e nyilatkozatot a vasi szakemberek?
-Mint derült égből a villámcsapás, úgy ért bennünket ez a kijelentés. Nem mondom, a választások után valóban aggódtunk egy kicsit, de aztán megnyugtattak bennünket azok az FM nyilatkozatok, amelyek kedvezőnek ítélték a kisgazdaságok beindulását, ezzel hgyütt a falugazdász- hálózat működését- nyugtázta elöljáróban Gróf István.
- Az érintettektől, a gazdálkodóktól kaptak-e információt a falugazdászok fogadtatásáról?
- Több csatornán is tájékozódhattunk. Egyrészt a havi értekezleteken, másrészt valamennyi vasi települési önkormányzattól tájékoztatást kértünk arról, miképpen ítélik meg a falugazdászok működését. A 215 önkormányzat közül 127 válaszolt a kérdéseinkre, és ezek 96 %-a az elégedettségét fejezte ki. Hasonlóan nyilatkozott a kistermelők 95 %-a. A szervezetet többször érte olyan vád, hogy politikai indíttatásból hozták létre. Ezt a felmérések eredményei egyértelműen cáfolják, hiszen az érintettek a működésben ennek még halvány jelét sem fedezték fel. Azt viszont furcsálljuk, hogy már hosszabb ideje húzódik a falugazdászok országos konferenciája, mivel a szaktárca vezetője vagy államtitkára nem tud időt szakítani ránk. Ez a magatartás azért is érthetetlen, mivel a kormány a programjában megfogalmazta a magántulajdon elsődlegességének igényét, s azt, hogy számít a középparaszti modellekre is.
- Ha a Földművelésügyi Minisztérium a jelenlegi formájában nem működteti tovább a falugazdász- hálózatot, hány ember egzisztenciája válik bizonytalanná?
- Országosan mintegy 800 falugazdászé, de rajtuk keresztül sok ezer kistermelőé. Vas megyében 29-en vagyunk. Szakmérnökök, több évtizedes szakmai gyakorlattal és gazdag élettapasztalattal rendelkező emberek kerültek most bizonytalan helyzetbe. A falugazdászok az FM megbízása alapján tevékenykednek, s a szerződés az év végéig szólt.
- Amennyiben a szaktárca nem hosszabbítja meg a szerződéseket, lehetségesnek tartja a falugazdász- hálózat további működését más szervezeti keretek között?
- Mi szívesen tevékenykednénk az agrárkamarán belül, csak félőnek tartom, hogy az idő rövidsége miatt ennek megvalósítására az év végéig már nem nagyon lesz lehetőség.
- Az eddigi működésük során milyen eredményeket tudnak felmutatni a falugazdászok?
- A legnagyobb sikerélményt az első aratás sikeres levezénylése jelentette. Abban, hogy zökkenőmentes volt, fontos szerepet játszottak a falugazdászok. A hétköznapi munka során folyamatosan tájékoztatják a termelőket az aktuális kérdésekről, információkat adnak az állami támogatások igényléséről, de ha arra van szükség, akkor a gazdák helyett kitöltik a nyomtatványokat is. Részt vállalnak az agrárkamarák területi csoportjainak szervezéséből, s besegítenek a vadkárbecslésbe, , persze előbb még felhívják a termelők figyelmét arra, miképpen lehet azt megelőzni. Szorgalmazzák a gazdakörök megalakítását. Hogy ezt milyen eredménnyel teszik, azt mutatják a számok is. Fél éve még csak négy ilyen közösség működött a megyében, most pedig tizennégy. Sorolhatnám még a feladatokat, s a tapasztalatok is azt mutatják, a földhöz jutott emberek igénylik ezt a fajta segítséget. Ezért bízunk abban, hogy a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei még a végső szó kimondása előtt kíváncsiak lesznek a falugazdászok, valamint az érintett mezőgazdasági kistermelők véleményére is.

(erős)
Megjelent az Új Magyarország IV. évfolyamának 222. számában, 1994 szeptember 22-én