1994. szeptember 22., csütörtök

VASI FALUGAZDÁSZOK

VASI FALUGAZDÁSZOK-
A települési önkormányzatok és a kistermelők többsége elégedett

A jelenlegi falugazdász- hálózatot nem kívánjuk fenntartani- jelentette ki Lakos László földművelésügyi miniszter a minap egy győri sajtótájékoztatón. Gróf Istvánnal, a Vas megyei Földművelésügyi Hivatal munkatársával, a falugazdászok vezetőjével arról beszélgettünk, miképpen fogadták e nyilatkozatot a vasi szakemberek?
-Mint derült égből a villámcsapás, úgy ért bennünket ez a kijelentés. Nem mondom, a választások után valóban aggódtunk egy kicsit, de aztán megnyugtattak bennünket azok az FM nyilatkozatok, amelyek kedvezőnek ítélték a kisgazdaságok beindulását, ezzel együtt a falugazdász- hálózat működését- nyugtázta elöljáróban Gróf István.
- Az érintettektől, a gazdálkodóktól kaptak-e információt a falugazdászok fogadtatásáról?
- Több csatornán is tájékozódhattunk. Egyrészt a havi értekezleteken, másrészt valamennyi vasi települési önkormányzattól tájékoztatást kértünk arról, miképpen ítélik meg a falugazdászok működését. A 215 önkormányzat közül 127 válaszolt a kérdéseinkre, és ezek 96 %-a az elégedettségét fejezte ki. Hasonlóan nyilatkozott a kistermelők 95 %-a. A szervezetet többször érte olyan vád, hogy politikai indíttatásból hozták létre. Ezt a felmérések eredményei egyértelműen cáfolják, hiszen az érintettek a működésben ennek még halvány jelét sem fedezték fel. Azt viszont furcsálljuk, hogy már hosszabb ideje húzódik a falugazdászok országos konferenciája, mivel a szaktárca vezetője vagy államtitkára nem tud időt szakítani ránk. Ez a magatartás azért is érthetetlen, mivel a kormány a programjában megfogalmazta a magántulajdon elsődlegességének igényét, s azt, hogy számít a középparaszti modellekre is.
- Ha a Földművelésügyi Minisztérium a jelenlegi formájában nem működteti tovább a falugazdász- hálózatot, hány ember egzisztenciája válik bizonytalanná?
- Országosan mintegy 800 falugazdászé, de rajtuk keresztül sok ezer kistermelőé. Vas megyében 29-en vagyunk. Szakmérnökök, több évtizedes szakmai gyakorlattal és gazdag élettapasztalattal rendelkező emberek kerültek most bizonytalan helyzetbe. A falugazdászok az FM megbízása alapján tevékenykednek, s a szerződés az év végéig szólt.
- Amennyiben a szaktárca nem hosszabbítja meg a szerződéseket, lehetségesnek tartja a falugazdász- hálózat további működését más szervezeti keretek között?
- Mi szívesen tevékenykednénk az agrárkamarán belül is, csak félőnek tartom, hogy az idő rövidsége miatt ennek megvalósítására az év végéig már nem nagyon lesz lehetőség.
- Az eddigi működésük során milyen eredményeket tudnak felmutatni a falugazdászok?
- A legnagyobb sikerélményt az első aratás sikeres levezénylése jelentette. Abban, hogy zökkenőmentes volt, fontos szerepet játszottak a falugazdászok. A hétköznapi munka során folyamatosan tájékoztatják a termelőket az aktuális kérdésekről, információkat adnak az állami támogatások igényléséről, de ha arra van szükség, akkor a gazdák helyett kitöltik a nyomtatványokat is. Részt vállalnak az agrárkamarák területi csoportjainak szervezéséből, s besegítenek a vadkár-becslésbe, persze előbb még felhívják a termelők figyelmét arra, miképpen lehet azt megelőzni. Szorgalmazzák a gazdakörök megalakítását. Hogy ezt milyen eredménnyel teszik, azt mutatják a számok is. Fél éve még csak négy ilyen közösség működött a megyében, most pedig tizennégy. Sorolhatnám még a feladatokat, s a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a földhöz jutott emberek igénylik ezt a fajta segítséget. Ezért bízunk abban, hogy a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei még a végső szó kimondása előtt kíváncsiak lesznek a falugazdászok, valamint az érintett mezőgazdasági kistermelők véleményére is.

(erős)
Megjelent az Új Magyarország IV. évfolyamának 222. számában, 1994. szeptember 22-én

1994. szeptember 9., péntek

A FÖLDNEK ÉS AZ ADÓSZEDŐNEK MINDEGY...

A FÖLDNEK ÉS AZ ADÓSZEDŐNEK MINDEGY

Miért kezd el politizálni valaki, milyen rugók mozgatják, mikor erre a sok csalódással és kevés örömmel járó foglalatosságra adja a fejét?!Erre a kérdésre is felel Gróf István, önkormányzati képviselőjelölt, aki egyben az MDF sárvári elnöke is:
-1988 nyarán a Magyar nemzet lehozta a Lakitelki Nyilatkozatot. Nem volt nehéz belelkesednem. Illyés Gyula szavai visszhangzottak akkor bennem: " a földnek és az adószedőnek mindegy, hogy a nép meg akar halni. Kinek mi köze hozzá? A föld nem maradhat üresen. A pusztulás csak a magunkfajtákat riasztja, akik olyan légszerű valamiből akarnak megélni, mint egy nép szelleme és nyelve." Én is a magunkfajtához soroltam magam. Anyám nagyszalontai, mint Arany János, utána kerek száz évvel született, apám debreceni, úgyhogy az anyanyelvet tisztán tanulhattam otthon.
- Az ellenzéki gondolkodásnak voltak állomásai, előzményei?
- Természetesen. 1964-ben a beat-rock korszak társadalmi és zenei hatása kerekített hatalmába. Aztán- keszthelyi egyetemistaként- a táncház mozgalom művelője, résztvevője lehettem Tímár Sándor, Sebő Feri hatékony közreműködésével. Később a modern rendszerű mezőgazdaság tett lelkessé, mely az akkori tervlebontásos gazdaságirányítási rendszerbe belopta a piacgazdaság csíráit. Az utolsó pedig a '80-as évek végének csendes forradalma volt, rögtön a legalitás másnapján a sárvári demokrata fórumosok között találtam magam. Ezek az élményeim egy,másra épültek és kiegészítették egymást.
A politizálást azért kell csinálnom, mert nagyon kevés ember vállalja ezt fel, és még ezek közül is kevesen vannak, akik tiszta szívből, a lejáratott kifejezéssel élve: meggyőződésből teszik.
-Jelenlegi munkaköre- megyei főfalugazdász- is eléggé átpolitizált. lesz jövője ennek a hálózatnak, és általában mi történik ma a mezőgazdaságban?
-A március 1-én létrehozott hálózat működését a választások során a koalíciós pártok politikainak minősítették, a szakembereket komisszároknak állították be, és megszüntetésüket akarták. Ez nem igaz! Itt, Vas megyében, ahol fő-falugazdászként irányítom a rendszert, kizárólag a szakmával foglalkozunk. Az önkormányzatok és a kistermelők visszajelzései alapján azonban a kormány bizonytalan lett a megszüntetéssel kapcsolatban. Úgy tűnik, kisebb módosításokkal és más integrációban ugyan, de a hálózat fennmarad.
A kérdés második felére az a válaszom, hogy mostani kormány által beígért, a "tönkretett" mezőgazdaság rendbetételét célzó programjukat nem 180 fokkal fordították el az előző kormány irányvonalától, hanem jó esetben legfeljebb 10 fokkal. Magyarán azt folytatják, amit az Antall- kormány elkezdett. A konzervatívoknak el kellett végezni a hálátlan és véres műtétet, a tulajdonviszonyok átalakítását. A beteg- a mezőgazdaság- lábadozik. Hibák akkor is történtek. Így a tehénlevágások premizálása, a farmergazdaságok arányának túlértékelése, de 1994-ben elrendeződtek a korrekciók. A közelmúltban nyilatkozott Szombathelyen Lakos miniszter úr: (a Horn- kormány tagja- G.I.) jogi személy továbbra sem vehet földet. A szövetkezetek ez irányú igénye tehát nem teljesíthető! Hál' Istennek, az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyüzemek vezetőinek nagy része nem ellenséget, hanem csak konkurenciát lát a kis-, és középvállalkozásokban. Tudomásul veszik jelenlétüket, sőt, szolgáltatási ajánlatokkal halmozzák el őket.
- Önkormányzati képviselőként mit cselekedne elsőként?
- Három dolgot: azt a potenciális lehetőséget, melyet Sárvár kínál a gyógyidegenforgalom, a turizmus, a történelmi nevezetességek terén, fokozott gyorsasággal kiaknáznám, főleg a magántőke bevonásával.
Másodszor: el kellene érni azt, hogy a végrehajtó apparátus működésében, azok munkája nyomán ne láthassa az állampolgár, azt a tömérdek tisztázatlan, piszkos, lezáratlan, korrupt gazdasági ügyet, melyek mögött az "adok neked egy állást, te meg beállsz mögém!"elv érvényesül.
harmadszor: a helyi médiumokat tenném rendbe. Amíg olyan előre megírt olvasói leveleket hoz le a Sárvári Hírlapban a szerkesztőség a világkiállítást ellenezve, melyeket mint az 1953-as Rákosi- féle vastapsos időket meghazudtoló módon megírtak, addig még van tennivaló. A városi- családi tévé pedig a csúcs! Az még elmenne, hogy a technika kezdetleges, a bájos bemondónők rutintalanok, de hogy a riporterek felkészületlenek, flegmák, a riportok unalmasak, és hogy eseménnyé és hírré csak a szocialista párt szemüvegén keresztül juthat el egy téma, az megengedhetetlen.
(Dobos)
Megjelent a Sárvári Élet c., a "Szövetség a Demokráciáért" választási koalíció időszaki kiadványban 1994 szeptemberében