1994. május 13., péntek

AZ ÉLETSZÍNVONALRÓL, AZ INFLÁCIÓRÓL, A GDP-RŐL- REÁLISAN

AZ ÉLETSZÍNVONALRÓL, AZ INFLÁCIÓRÓL, A GDP-RŐL- REÁLISAN

Beszélgetés Takácsy Gyulával

1994. május 5-én Sárvár vendége volt Takácsy Gyula úr, az országgyűlés gazdasági Bizottságának elnöke.

Gróf István: Takácsy Úr! A pártprogramokat vizsgálva a humánpolitika és a biztonságpolitika mellett talán a hétköznapjainkat közvetlenül leginkább meghatározó ága a gazdaságé.Mit kell elmondania au első szabadon választott kormány gazdasági szakemberének az elmúlt négy év összefoglalásaként?
Takácsy Gyula: Aktuális manapság a GDP- a bruttó nemzeti termék-csökkenésének mértékéről beszélni. A négy év alatt 24-25 % volt ez a szám- egyesek szerint. ha a statisztikában elfogadott módon, azaz mindig az előző évi bázishoz viszonyítva számolunk, ez csak 19.8 % 1990-94 között. az alábbi négy megállapítást azonban e szám mellé kell tennem:
1. A Kék Szalag Bizottság jelentése szerint hazánkban a "szürkegazdaság" (régen fekete, vagy árnyékgazdaságként is aposztrofálták) mértéke 25.3%. Azaz nem jelenik meg a statisztikában.
2. A múlt héten a kormányhoz nem éppen közel álló Surányi György úr, a MNB volt elnöke nyilatkozta, hogy ez a 25-30 % téves, mindössze 15-20 % közé tehető.
3. A fogyasztás az említett négy évben csak 10 %-kal csökkent, azaz kevésbé, mint a termelés.
4. 1991-ben volt a legnagyobb esés a GDP-nél, és ugyanakkor tény, hogy ekkor volt a legnagyobb a lakossági megtakarítás. Azaz ugyanúgy megállapíthatom, mint egy külföldi pénzintézet által a Világbank számára készített tanulmány, hogy a kiszámított GDP- esés felével kell csak számolni.
G. I.: Milyen következményeket lehet levonni ezek után?
T. GY.: Először is megállapíthatjuk, hogy korántsem esett annyira az életszínvonal, mint arról beszélnek. Feltétlenül megemlítendő másodszor az, hogy - minden ellenkező híresztelés ellenére- a szociális ellátás bővült. Így pl. létrejött a munkanélküliség kezelésére létrehozott új rendszer is. A GDP-re vetített szociális kiadások tekintetében Magyarország Európában a II. helyen áll. Fontos tény az is, hogy 1992. végén megszűnt az ipari termelés visszaesése. 1993-ban 4 %-kal nőtt az előző évhez, 1994 január- februárban pedig 11 %-kal haladta meg az 1993 azonos időszakában elértet, az export pedig 21 %-kal emelkedett ugyanezen időszakban.Végül az inflációról el kell mondanom, hogy az 1990 évi 29 %-ról jelentősen lecsökkent 20 % körülire, sőt az 1994 márciusi index az előző éviének mindössze 16.8%-ára.
G. I.: Miben különbözik az MDF gazdaságpolitikai elképzelése a többi, meghatározó pártéval összehasonlítva?
T. GY.: Az MSZP- a korábbi költségvetés- centrikus elképzeléseivel összhangban- először rendbe akarja tenni az államháztartási deficitet, majd utána növelni. Majdnem ugyanez az SZDSZ elképzelése is. Mi azt mondjuk, hogy a deficitet nagyon sokáig nem lehet egyensúlyba hozni, tehát kár lenne a külföldi tőke beáramlását lelassítani, melyből természetesen pumpálunk át a költségvetésbe is. Ragyogó példa erre Törökország esete az elmúlt években. Jelentős költségvetési hiány mellett évi 7-8 százalékos növekedést produkáltak.
leszögezhetjük, hogy ezen négy év alatt 2/3 részben előkészítettük a piacgazdaságot, annak törvényi háttrét megalkottuk, és megindítottuk a gazdaság fejlődését. Az akkori, 10 %-os magántulajdonban lévő vagyon mértéke mára 55-60 %-ra nőtt, és az a maghatározó.
G. I.: A vállalkozók adóterheinek csökkentéséről az érintettek semmit sem látnak. Valóban így van ez?
T. GY.: Látni kell, hogy az államháztartás bevételei (adók, vámok, stb.)csökkennek, a kiadások azonban ilyen mértékben nem csökkenthetők. az öröklött, pazarló államháztartási politikát nem volt szabad folytatnunk, ezért szigorú adóelőírások kellettek. De tudvalevő, hogy az idén a társasági adó 40 %-ről ugyan nem 32 %-ra, ahogy én is javasoltam ezt, de 36 %-ra lecsökkent. Az SZJA csökkenés is kézzelfogható, már csak a sávhatárváltozással is, de főleg a TB- járulék adóalap csökkentése miatt mindenképp. a devizabevételek adóbevétele nem sokat jelent az államháztartásnak. De tud-e olyan országot mondani a nyugati világban, ahol a saját pénznemben tartalékolt betéteket megadóztatják, a más országok pénznemében betett valutát azonban nem? A minimum adóra az a válaszom, hogy sajnos, sok vállalkozás nem azért él, hogy profitot termeljen, hanem azért, hogy létezzen, a kényelmes napi kiadásait fedezze és ne fizessen adót. Egyébként ez sem nagy bevétel az államháztartás számára. Itt van még a megadózatlan, az előbb említett "szürke" szféra, mely nyugaton 10-15 %, Olaszországban 20%, nálunk 30 % körül mozog. A TB- járulékkal kapcsolatban ki kell mondani, hogy csak akkor tudjuk csökkenteni, ha a munkanélküliek száma a gazdaság növekedésével szinkronban csökken, s így több lesz a TB bevétele.
a reálbérek 1994 első és második hónapjában- négy év után először- növekedtek. ha a 27 %-os nettó értéknövekedésből levonjuk a 18-%-os inflációt, akkor 9 %-oz mutat a reáljövedelem növekedése.
G. I.: Köszönöm a beszélgetést.

megjelent a sárvári Hírlap 1994. május 13-i sz, valamint az Vas megyei MDF Nyugati Fórum c. kiadványa 1994/2 számában