1991. április 14., vasárnap

BLUES PRESSO-SÁRVÁR, 1991

BLUES-PRESSZÓ, 1991 ÁPRILIS 14-ÉN, A SÁRVÁRI NÁDASDY VÁRBAN, A MŰVELŐDÉSI HÁZ FÖLDSZINTI FOLYOSÓJÁN

Tóth "Virsli" Ferenc, a Kossuth Lajos Művelődési Központ többek között "könnyűzenei" felelőse megtudván, hogy zongorázgatok, meghívott két vasi amatőr zenekar koncertjének szünetére a fél-profi Horváth János társammal együtt egy kis folyosóbéli muzsikálásra.
Mivel utoljára 22 éve, 1968-69-ben léptem fel rock- formációban katona koromban a Jankovác Beat Band tagjaként, ezért is izgultam, meg azért is, hogy lakóhelyemen megfeleljek a barátoknak, ismerősöknek, de megfeleljek az ott zenélő muzsikusoknak is, akikkel jól ismertük- ismerjük egymást. A végén annyira izgultam, hogy ezt megelőzendő jól belelazítottam, ami, bizony, egyszer- egyszer az előadásom rovására ment.
A műsorom a bekonferálásom szerint (élő kazettafelvételről archiválva!!)a következő volt: " Egy kis halkabb zene fog következni most!(előtte Csergáék kemény rock-zenét nyomtak)Nem lesz gitár, bassz-gitár és dob, csak zongora, és rock'n'roll, boogie- woogie, blues és hasonlók. Először egy hármas összeállítás következik, benne egy Chicken Shack boogie(Freddy King: Remington Ride c. száma), Ray Charles: What Do I Say-e, majd egy evergreen, Gerswin: Summertime c. szerzeménye. (lemegy a három szám) Szörényi Leventétől, aki ifjúkori kedvencem volt, azaz egy Illés- dal következik, utána egy boogie- woogie, végül pedig a Beatles rajongóknak egy Let It Be. (lemegy a következő három is.) Egy régi Animals -számot szeretnék még eljátszani, címe: Boom- boom. Ezután egy lassú blues következik. Tegnapelőtt írtam. A címe Blues Csengey Dénesnek (hey, hey- bekiabálások!), majd harmadikként a Rolling Stones- adaptáció, a 2120 South Michigan Avenue-ra egy improvizáció.(lejátszom ezeket is- az elsők után nagy, majd halkabb, az utolsó kettő után- talán hosszúra sikeredett a program- gyér taps)