1984. február 17., péntek

FELJEGYZÉS ETOLÓGIAI KÍSÉRLETRŐL (SÁRVÁRI ÁLLAMI GAZDASÁG, SZITAMAJORI TEHENÉSZET)

FELJEGYZÉS A SÁRVÁRI ÁLLAMI GAZDASÁG SZITAMAJORI TEHENÉSZETÉBEN VÉGZETT ETOLÓGIAI KÍSÉRLETRŐL

A kísérletet 1984. február 13-án reggel 6 órától február 14-én 6 óráig végeztük.
A kísérletet a Sárvári Állami Gazdaság szitamajori tehenészetében , a termelőtömbben folytattuk le.
A hőmérséklet -6 C. és -1 C.között volt,a februárinak megfelelő.Erős szél fújt, és hajnali 2 órától hóesés kezdődött. A kiválasztott csoport a 4B volt, melynek létszáma a 24 órás megfigyelés alatt 96 db. volt.

A kísérlet célja: kötetlen,pihenő-bokszos tartási körülmények között levő állomány pihenési idejének, valamint az alvási időnek megállapítása. Az üzemi, csoportos kísérletet közvetlen megfigyelési módszerrel végeztük. A megfigyelést nem folyamatosan, hanem 15 percenkénti időszakonként végeztük, lévén a pihenési viselkedési formára 0.90 fölötti korrelációval megbízhatóan következtetni lehet.
A kísérlet beállítását azért határoztam el, hogy a pihenés,mint viselkedési jellemző a káros műszaki és technológiai megoldásoktól függően milyen mértéket tud elérni. Feltételezem,hogy az állomány nem pihen megfelelően a sok zaklatás, a kifutó hiánya és a nem megfelelő pihenőaljzat miatt.
Pihenésnek azt a viselkedési formát vettem, amikor a tehén a szegycsonton és az egyik oldalán fekszik. Mindkét első lábát a törzse alá húzza, egyik hátsó lábát a hasa aláhelyezi, míg a másikat a helytől függően testétől kinyújtja.Fejét egyenesen tartja,legtöbbször kérődzik. Nagy-ritkán teljesen kinyújtózva is pihen a tehén. Ezt is mértük.
Alvásnak azt tekintettük,amikor a tehén a pihenéssel azonos testhelyzetben fekszik, de a fejét visszahajtja a "vállára", a nyak felső részére.
A szakirodalomban megadott 8.8-9.6 óra pihenés elegendő ahhoz, hogy a termelést ne akadályozza ennek hiánya. A 4B csoportot azért választottuk, mert jól reprezentálja a termelőtömb állományát. 3X fejős, 3X etetik, tejtermelése 19-24 liter között van.
A vizsgálat során 96 esetben végezünk megfigyelést a 24 óra alatt. Az egyes megfigyelések alkalmával felírtuk a fekvő-alvó egyedek számát. (x1, x2). Az átlagot az összes fekvő egyed számának a megfigyelések számának elosztása révén kaptuk meg:
x x= ----- n

Az eredmény 39,635 db. tehén volt, ami a 96-os csoportra vetítve az állomány 41.29 %-a volt.
Ez a 24 órás napnak 9.91 órás részaránya,így megállapíthatnánk, hogy a kísérlet alapján az állomány a termeléshez megfelelő ideig pihen és kérődzik.
Az alvást hasonlóképpen számoltuk ki.itt átlagosan 3,0104 db. tehén aludt, ami 3.13585 %-a az állománynak, így a 24órás napból 0.75%-át, azaz kb.45 percet alszik a 9 óra 55 perc pihenéséből.
A pihenés és az alvás megfigyelésén kívül az egyéb viselkedési jellemzőket is feljegyeztük:
Az I. fejés időtartama 1 óra 23 perc, a tejtermelés 737 liter , azaz 7.68 l/ db. volt. A II. fejés 52 percig tartott, ezalatt 642 litert, darabonként 6.69 litert fejtek, míg az utolsó fejés 49 percig tartott. Ezalatt 340 liter volt a hozam,tehenenként 3, 54 liter.
Összesen tehát 1719 liter tejtermelés során darabonként 17.9 l. tejet adtak a csoport egyedei.
A trágyatolatás 27 percig tartott,mialatt az állomány a fejőházban tartózkodott.
Az első etetés időpontja az előírt 5.40 helyett 9. 04-kor történt meg. Ekkor 5 kg silókukoricát,3.13 kg lucerna-szenázst,2.10 kg tejelőtápot és 2.30 kg CCM-et etettünk meg az állománnyal, darabonként.
A lucernaszéna etetés 35 percig tartott,ezalatt 3501 kg-ot, azaz fejenként 3.65 kg-ot ettek meg a fejőstehenek.
A II. etetés 17.13-kor volt a 11.20-as előírás helyett. Ekkor 480 kg.kukoricaszilázst (5 kg/db),320 kg.lucerna-szenázst (3.33 kg/db), 300 kg tejelőtápot (3.13 kg/db),150 kg CCM-et(1. 56 kg/db)és 6001 kg répaszeletet (6.25 kg/db) fogyasztottak el.
A III. etetésre nem maradt idő, mert az etetőkocsi meghibásodása folytán már reggeltől kezdve csúsztak az etetési programok.
Mivel inszeminálás nem volt a csoportban,így az inszeminátor csak 12 percig tartózkodott az üzekedőmegfigyelővel a csoportban. A jó pihenési arányt azonban nem rontotta az a három tényező, melyek pozitívan befolyásolták az eredményt.

Egyrészt elmaradt az egyik etetés, mikor is az állomány nyilvánvalóan nem pihenne. Az etetéskori átlag pihenőegyedek átlagával megelőlegezve a III. etetés idejét, számításaim szerint 0.4 órával csökkenne a pihenéssel eltöltött idő.

Másrészt, mint az elején jeleztem, erős szélfújás volt aznap,sokszor viharszerű lökésekkel, mikor is az állomány a lehető legkevesebbet tartózkodott állva, és igyekezett a legkisebb felületet biztosítva a huzattól mentesülni.

Harmadrészt a pihenőbokszok padozata 3 hete lett felújítva. az elmúlt 12 hónapátlagától eltérően most a "kifeküdt",kimélyedt pihenőbokszok padozatát először agyagos földdel vízszintesre hozták,majd fűrészporral vastagon beszórták. Így az átlagosnál jobb pihenési körülmények között lehettek a megfigyelt tehenek.
Sárvár, 1984. február 17

készítette: Gróf István, szarvasmarha-tenyésztési ágazatvezető
konzulens: dr. Czakó Gábor, tanszékvezető egyet. tanár, Gödöllő
megfigyelőtárs: Horváth József ivarzó-megfigyelő, Káld