1979. december 10., hétfő

AZ 1979. ÉV BAROMFITENYÉSZTÉSÉNEK EREDMÉNYEI A SZELESTEI MGTSZ-BEN- BESZÁMOLÓ

A szelestei "Kőrismenti" Mgtsz életében a baromfitenyésztés vonatkozásában az 1979. esztendő lett a "nagy ugrás" éve. Ekkor lépett be a termelésbe teljes kapacitással a szakosított baromfitelep (broylertelep), így a baromfihús előállítás az előző évekkel szemben 40 vagonról, illetve az 1978. évi 56 vagonról 140 vagon fölé fog emelkedni, azaz három és félszerére az előző évek átlagához viszonyítva.
Az 1970-es évek elején Magyarországon az egy főre eső baromfihús fogyasztás 15 kg. körül mozgott,és ezzel az USA és Kanada mögött a harmadikak voltunk.Minthogy napjainkban egyre inkább előtérbe jut a lehető legkevesebb takarmányból a legjobb hatásfokkal a leghamarabb előállítható, és a legkevesebb élőmunkát igénylő hús termelése, az országos célkitűzések is a baromfiipart fokozottabban fejlesztik. Az 1980-as évben 20 kg. körüli baromfihús-fogyasztással számolunk, és ezért is,meg a fokozottabb exportpiacok kielégítése érdekében a baromfiipar fejlesztése Vas megyében is előtérbe került. termelőszövetkezetünk további öt Tsz.- szel karöltve,egy 6 ólas, évi 900.000 db. csirke kibocsátású telepet épített,nagyrészt állami kölcsönnel.
1979-ben baromfitartásunk kizárólag pecsenyecsirke (elterjedt angol jövevényszóval broylercsirke) előállítással foglalkozik. A tojástermeléssel 1968-ban állt le gazdaságunk,és egyéb, más fajta baromfit pedig részint értékesítési nehézségek, részint korszerű, hatékony gazdálkodási szint el nem érése miatt nem tart.

Baromfitelepeink közül először a padlásterekről számolok be. 1979-ben három padlástéren termeltünk baromfihúst: Ölbőn két telepen, Szelestén egyen. A pósfai telep 1979. január 17-én délután, eddig kiderítetlen műszaki okból kigyulladt és leégett. A benn álló 17 napos csirkék mind elégtek. A szövetkezetnek az okozott kárt teljes egészében az Állami Biztosító megtérítette. Az ott dolgozó asszonyoknak a szelestei szakosított telepen biztosítottunk munkát. A pósfai telepen folyó rekonstrukciós munkák- ha nem is gyors ütemben,-de ebben az évben meglesznek, és 1980. január 17-re,az évfordulóra azt újra betelepíthetjük.Ez már korszerűbb etető-, itató-, fűtő-,és szellőzőberendezéssel fog működni,és így csökkenti a fizikai munkaerő-szükségletet. A szellőzőkapacitás másfélszeresére fog nőni, így több baromfit lehet majd elhelyezni ott.
Az ölbői padlástéren, mely 774 m2, az ölbői földszintes telepen, mely 903 m",és a szelestei padlástéren (918 m2) a technológiai berendezés a következő: Az etetőberendezések Soós-féle láncos önetetők, melyek mindegyike 8-10 éves,és sajnos, rengeteg meghibásodással működnek. A láncok elöregedtek, elnyúltak, sokszor elszakadnak, és az állíthatóságukon sem lehet változtatni, ami a tápfelhasználás szempontjából nagyon fontos lenne. Az itatók túlfolyós önitatók, melyekkel probléma nincs,kivéve, hogy mint az etetők esetében,a magasságuk nem állítható.További gond az itatókkal kapcsolatban, hogy levezetésük mindhárom padlástérből a földszinten levő szarvasmarha-istállókba történik,és eltömődés miatt gyakori az az eset, hogy a szennyvíz a tehenekre csöpög. A ventilátorok 80 %-a az idén működött, de sokszor elromlanak,és megjavításuk alkatrészhiány miatt nagyon nehéz. Indokolt lesz a a felújítások során a ezeket nagyobb teljesítményűekre kicserélni, melyeket korszerűbb villanymotorok hajtanak. A legtöbb probléma a kályhákkal van.Az OTR típusú kályhák sok gondot,problémát okoznak a gondozóknak és a szerelőknek egyaránt. A három telepre 4 db. új OTR kályhát vásároltunk és állítottunk be az idén, de ezek közül is már mindegyiknek volt kisebb- nagyobb baja. Garanciális javításuk nehézkesen megy,ezért inkább mi javítjuk őket.
Idén öt turnus csirkét értékesítettünk, a hatodik már átmegy a következő évre. Az idén mind az öt turnus megfelelő súllyal került értékesítésre. A téli és a január- februári állományban magas volt az elhullás, 12,4 %-os, mert a kokcidiózis ritkította az állományt. a március-áprilisi turnus lett a legjobb, 1,53 kg-os átlagsúllyal. A IV. turnus,, a július- augusztusi csibéknél értük el a már 10 éve nem ismert elhullási arányt, 3.7 %-ot. Ez azt jelenti, hogy a 2 %-on felül,melyet ingyen ad a Bábolnai keltető, csak 1.3 % hullott el.

A régi telepeken a főbb naturális és pénzügyi mutatók a következőképpen alakultak:
érkezett: 204.102 db
értékesített: 188.215 db.
elhullott 15.887 db., 7.78 %
értékesített: 276.954 kg, 1, 47 kg-os átlagsúlyban
hizlalási átlagnap: 54,6
1 kg hús előállítására felhasznált táp: 2.44 kg
1 kg " " " olaj: 0. 28 kg.
nettó jövedelem: 127 mFt.
összes költség: 6.922 mFt.
összes árbevétel: 7. 049 mFt.
ebből általános költség: 731 mFt.

A Mtsz. párt-és gazdasági vezetése elhatározta, hogy az 1980-as évben a hagyományos telepeken nagyarányú rekonstrukciót hajt végre. Ennek első láncszeme a pósfai istálló lett. Január- februárban a szelesei padlástér, március- áprilisban az ölbői padlástér kerül alapos felújításra. Az ölbői II. telepet, - részint, mert a leendő felújításhoz aránytalanul sok lenne a ráfordítás, másrészt a megnövekedett borjúlétszám miatti férőhelyigény miatt- nem újítanák fel.Ekkor az új etető-,és ventilátorkapacitással egységnyi területről több csirkét tudnánk termelni,mint eddig,és a megmaradt három telepről megközelítőleg annyi csirkét értékesíthetnénk,mint korábban a négyről. 1980-ban 45.000 db csirkét szerződtünk le ezekbe turnusonként,míg korábban 52.000 db.-ot telepítettünk a négy istállóba!

Az új baromfitelepen, mely 6600 m2-en hasznos területet ad, hat épületben folyik a hizlalás. Az etetőberendezés, mely felső-pályás, nem minden tekintetben mondható korszerűnek. A silók feltöltése, a tápútja a silóból az etetőig korszerű, de az etetőtányérok rossz konstrukciójúak. A tányérok magassága állítható lenne, de ez csak 80%-ban igaz. Ezek a tányérok hamar eltörnek,és nagy hiányosságuk, hogy a peremük nem hajlik be, így a csibék elég sok tápot kiszórnak (5-7 %), így ez veszendőbe megy. A behordócsigák hátránya, hogy nagyon csekély egyeletlenségtől is eldugulnak (pl. madzag, csavar, egér),és ekkor az egész csigát le kell járatni. Nehezen kezelhető ezenkívül a behordócsövek takarításkori ki-,és beszerelése,mely hatalmas munkát jelent a szerelőknek (hat napig tart az etetőberendezések le-,és felszerelése!)
Az itatóberendezések talán még nagyobb problémát okoznak,mint az etetők. A pisztolyszelepes önitatók,melyből 1500 db. kell erre a telepre, az egy évi üzemelés alatt mind ki lett cserélve, -persze garanciában-, mert eltörtek. A garancia elmúltával ez súlyos kiadásokat fog jelenteni szövetkezetünknek. A törött, nem működőképes itató nem csak azért nem jó, mert as csirkék nem tudnak inni, és így a fejlődésben lemaradnak,hanem azért is,mert az itatókba gravitációs úton jön be a víz, és gyakran egy- egy csőből,- ha nem veszi észre a gondozó-, 3-400 liter víz is elfolyhat, károsítva ezáltal a száraz almot. Sokszor minden külső hatás nélkül törnek el az itatószelepek. Az orvosságitatásnál is gondot okoz az a tény, hogy rendkívül fáradságos és munkaigényes a padlástereken levő tartályba, melyekbe 70 l. víz fér, kinyitogatni és elzárni akkor, mikor naponta 1000 l. vízben kell a gyógyszert megitatni! Ellenben az olajkályhák sokkal jobbak, mint az OTR kályhák. A BO-130-as kályhák jó hatásfokkal dolgoznak, jól fűtenek, nincs is velük probléma. Az olajfogyasztás persze,ha mind a 12 kályha megy, eléri a napi 4000-4500 litert is. Az idén történt az a sajnálatos eset is,hogy a TÖVÁLL, mely a telep műszaki kivitelezését végezte, rosszul hegesztette meg az olajvezetéket, és több ezer liter olaj elfolyt. Ez ügyben folyik a bírósági tárgyalás. A szellőzőberendezések kapacitása nagy, a szellőzés vezérlés a vasi nagy telepek közül csak nálunk megy. Ennek beszabályozása bonyolult folyamat,de a szakemberünk felkészültsége megvan hozzá,hogy azt a problémát orvosoljuk. A levegőigény azonban a hat hetes csibéknél már nem elég, ezért idén ősszel a légbeejtőket,melyeknek feladata a friss levegő bebocsátása, megnagyobbítottuk, leeresztettük, így a ventilátorok megfelelő mennyiségű levegőcserét tudnak véghezvinni. Ez már látszik az azóta hizlalt csibéknél is. Egy másik műszaki megoldás, az etető rendszereket automatikusan leállító végálláskapcsoló sem volt jó a telepen. Ezt házi kivitelezésben megjavítottuk,átalakítottuk.
A telep 1979. évi eredményeiről:a januári turnus viszonylag jó átlagsúllyal és elhullással, de rossz abrakfelhasználással zárult. Egyébként a téli hónapokban mindig nagyobb az abrakfelhasználás,mint nyáron,mert e testhőmérséklet fenntartása télen még a fűtés ellenére is több energiát igényel az állatok számára. A márciusi turnus közepes teljesítménnyel zárult,míg a váratlan májusi kánikula okozta a III.turnus 8,2 %-os elhullását,és egy új betegség, a mycoplasmosis. A IV. turnusban volt a legkevesebb elhullás (4,2%), és a legjobb az átlagsúly (1,48 kg/db.) Most, az utolsó turnusban szintén jó közepes eredményt fogunk elérni.
A telep 1979-ews eredményei a következőek:

érkezett: 908.259 db.
értékesített: 849.864 db.
elhullott: 58.395 db,6,4 %
értékesített súly: 1.130.974 kg, átlagban 1, 33 kg/db
hizlalási átlagnap: 51.8
1 kg hús előállítására felhasznált táp: 2, 48 kg
1 kg " " " olaj: 0.44 kg
nettó jövedelem: -721 mFt.
összes költség: 24.498 mFt.
ebből általános költség: 3.302 mFt.
összes árbevétel: 23.777 mFt.

A pénzügyi adatok az első öt turnusra vonatkoznak, mivel az utolsó esetében még nincs meg az elszámolás. Az 1979-es évre a takarmányozással kapcsolatban megemlíthetjük,hogy kétféle tápot használunk: egyrészt a Gabonaforgalmi Vállalat által Nagygeresden gyártott B-73 típusú koncentrátumból a saját keverőben elkészített indító-,és nevelőtápot, melyet a hagyományos telepeinket etetünk. A nagy szakosított telepen pedig az uraiújfalui keverőüzemből kaptuk a broyler indító-,és hizlalótápot az idén. A szinte 300 vagon tápot a bábolnaiak szállították ki,speciális, tápos kocsijaikkal.A tápok beltartalmi értéke többszöri vizsgálat alakalmával is elmaradt a megkívánt szinttől,így ezzel is magyarázhatóak a rosszabb takarmányozási eredmények. A saját keverőben gyártott tápjainkról sem volt megfelelő a beltartalmi szint, különösen a magas penészszám,- mely a rosszul betárolt gabonában gyakori-, okozott emésztési zavarokat. A legutóbbi turnus csibéinél, melyet a nagy telepen hizlaltunk,a magas elhullásnál a bél-,és emésztőszervi betegség esetében a tápra gyanakodtunk, mint az azt kiváltó okra. Hatósági vizsgálatot kértünk az uraiújfalui tápról,melynek eredménye csak december 22-re jön meg. Reméljük,számunkra megfelelő eredménnyel, hogy a veszteséget, mint kártérítést, bírósági úton be tudjuk hajtani.
1979. december 15-től a nagy telepünkre is a szelestei keverőüzem fogja elkészíteni a tápot,mely következtében az önköltség legalább 10-15 Ft-tal csökkenni fog mázsánként. A keverőüzem átalakítását a központi műhely rövid idő alatt jól megoldotta.
Az energia-hordozókkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogyhogy az idén minden eszközt megragadtunk, hogy az energia-ínséges időben takarékoskodjunk a villannyal és az olajjal. Minden baromfitelepünkön a kezdeti 2-3 hétben,mikor a hely-,és a levegőszükséglet minimális, a fele istálló le van választva vagy műanyagfóliával, vagy furnér- fallal.Ez esetben csak a fele istállót kell fűteni, így kevesebb olaj fogy. Meg kell említenem, hogy a nagy telepi fűtőolaj-kútról a szelestei és pósfai összes üzemi fűtőolaj-szükségletet ki tudjuk elégíteni, mintegy üzemanyagraktárként üzemeltetve.
A villanyárammal való takarékoskodást az új telepen úgy végezzük, hogy az első két-három héten a "függönyön túli" részeket is lekapcsoljuk, itt nem világítunk. Mivel az elektromos energiaellátás a baromfihizlalókban megkerülhetetlen, fontos szerepük van az aggregátoroknak. Idén januárban beszereltük a nagy telepre a 100 kW-os szovjet aggregátort, amely áramszünet esetén 5 perc alatt beindítható. Pósfán is megoldott az aggregátor-kérdés, Szelestén azonban beletelik 1,5-2 óra,mire ellehet indítani az áramot. Ölbőn pedig az a probléma,hogy a két telepre csak egy aggregátor jut, és hozzáértő szerelő sincs a településen, aki 20-30 percen belül el tudná indítani a gépeket. Ősszel ez a probléma részben megoldódott,hiszen az ölbői II. telep megszűntével elég az egy áramfejlesztő.
A fertőtlenítéseket az összes telepen egy RSNV permetezőgép szórópisztolyával végezzük, így a H- lúgos fertőtlenítést, a szalma formalinozását, és az esetleges egyéb fertőtlenítéseket. A kitrágyázást csak az új telepen gépesítettük, azaz egy régi MTZ-t láttunk el tolólappal, így a 660 m2-t két nap alatt ki lehet takarítani. Sajnos, az ölbői telepeken,és különösen a szelestein sok kézimunkát igényel az összeállott, nehéz baromfitrágya talicskákon való kihordása. A bealmolást szintén csak a nagy telepen gépesítettük ugyanazzal a géppel, melyet a kitrágyázáskor használunk. A padlástereket bálaszalmát kell használnunk, itt kézi almozást végzünk. A szalma minősége sokszor nem a legjobb, ezért is kellene az illetékes növénytermesztési vezetőkkel egyetemben előre kijelölni a beszállításra való kazlakat, mint ahogy ezt az utóbbi időben csináljuk is.
Az állat-egészségügyi helyzet a baromfitelepeken kielégítő. Nagyobb, járványszerű elhullás a 11 turnusból 4 turnusnál volt, ebből kétszer mycoplazmosis, egyszer kokcidiózis, egyszer pedig bélgyulladás.Az idén sómérgezés, tüdőpenész okozta elhullás nem fordult elő. A kelésgyengeség miatt sok kiesés adódott az első10 napos időszakokban. Ezt mérsékelni antibiotikumos adagolással tudjuk csak. A Coli- szepszis és a mycoplazmozis a zsúfolt elhelyezés, a rossz levegő és takarmány-probléma miatt adódott. A kokcidiózis sajnos, bakteriális eredetű, ez ellen csak erős gyógykezeléssel védekezhetünk csak.
A vertikummal való való kapcsolatok közül először a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal való kapcsolatot említem meg, mely döntő az egész ágazat egész helyzetére. Idén a vasvári keltetőből kaptuk az összes naposcsibét, mely-, az elmúlt 10 évhez hasonlóan-, TETRA-B fajtájú. Jövőre esetleg egy jobb fajtát, a TETRA 727-t kapjuk, mellyel a kísérletek alapján jobb eredményeket lehet majd elérni. A vasvári csibék minősége jó közepes, ellentétben a a bábolnai III. keltetőkből valókkal, melyek vagy nagyon jó export csibék voltak, vagy nagyon gyenge minőségűek. A rotációk időpontját és darabszámát nagyjából betartottuk, az 1977-es nagy késésekkel szemben az idén csak egy-két napos elcsúszások voltak. A naposcsibéken kívül a Bábolnai Kombinát állat-egészségügyi szaktanáccsal is szolgál,és a szaktanácsadójuk is gyakran tesz konstruktív javaslatokat. A gyenge naposcsibe miatti reklamációinkra azonban nem reagálnak, a kártérítések elől mereven elzárkóznak.
A vertikum másik tagja a Baromifeldolgozó Országos Vállalat sárvári gyára,melynek a kész árú-csirkét szállítjuk. A szállítási időpontokkal összefüggő év eleji problémákat eltekintve az év nagy részében nem volt nézeteltérésünk. Az új telepről 3 munkanap alatt elszállítunk, de előtte a kb. 43-46napokon egy-egy kocsi mennyiséget leválogatunk az istállókból, azaz megritkítjuk az állományt, hogy a levegőmennyiség a tovább maradó állományban több legyen, és jobban hízhassanak. Ezeket az előszállításokat is időben végre tudjuk hajtani.
Itt említem meg a Sárvári Broylerhízlaló Társulás szerepét, mely szerintem a legtöbbet segítő, leg életrevalóbb szervezet ezen a vonalon. Legfontosabb szolgáltatása,hogy egy olasz belövőgépet,és egy NDK szállítószalagot ad a nagy telepünkre szállításkor,megfelelő szakemberekkel. A gépesített berakás eredményeképpen a két gépen 20 fő egy 8 órás műszakban 30.000 db.csirkét tud berakni. Ilyen hatékonysággal, ennyi idő alatt ezt sohasem csinálhattuk volna meg. A rakodás gépesítésén kívül komoly alkatrészraktárt tart fenn a Társulás, ahova bármikor fordulhatunk alkatrészekért. Ezenkívül tápot vizsgáltat, szakmai tanácskozásokat szervez a tenyésztők és a műszakiak számára, és a szállítók időpontját egyezteti a BOV-val.
Végül szeretnék szólni a baromfitenyésztés munkaerő-gazdálkodásáról is. jelenleg 38 fő gondozó dolgozik az ágazatban, mind nő. A dolgozók 70 %-a a Tsz szervezésében szakmunkás vizsgát tett. A munkaerőhiány nálunk is jelentkezik, ámbár túl rossz helyzetben azért nem vagyunk! A pósfai és a szelestei hagyományos telepeken nincs munkaerő- gond. Ölbőn ellenben az átlagéletkor 53 év,és ez azért gond, mert a 11 főből öt 1980. január 1-én elmegy nyugdíjba. Nehezíti a helyzetet, hogy Ölbőn nem lehet helyettest kapni,- az idén is sok probléma adódott emiatt-, és új jelentkező sincs. Ha az egyik telepet felszámoljuk, talán ezek a gondok megszűnnek.
Az új telepen nem 12 órás,hanem 8 órás műszakban dolgoznak az asszonyok. A modern,elkerített telepen 3 portás gondoskodik a telep rendjéről,tisztaságáról, árú-forgalmának szabályozásáról. A 18 dolgozó 3 műszakban dolgozik,és 3 fő váltó próbálja segíteni a szabadságok és betegségek kitöltését, amiben az idén alapos lemaradásban vagyunk. A műszaki problémák, amelyek a korszerű, gépesített telepeken gyakran előfordulnak,gondos szakembert igényelnek. A hagyományos telepeinken, ahol nincs külön "gazdája",szerelője a telepnek, sokszor nehézkesen mennek a hibaelhárítások. Nem így van az új telepen, ahol a lelkiismeretes, hozzáértő műszaki szakember mindig időben el tudja végezni a szükséges javításokat.

Végül azzal zárom beszámolómat, hogy ahhoz, hogy az évi 30-40 milliós árbevétel, mely a Tsz árbevételének több,mint a felét teszi ki,kemény munka, odafigyelés, és sok erőfeszítés eredménye. Minthogy ez az ágazat függ a növénytermesztés, a szolgáltató ágazat és a gépesítési ágazat munkájától is, ezúton kérem, hogy ideinél még több segítséget,odafigyelést adjanak,hogy még eredményesebben tudjon az ágazat termelni.

A Kőrismenti Mgtsz, Szeleste vezetőségének felkérésére írta
Szeleste, 1979.december 10
Gróf István,baromfi-tenyésztési ágazatvezető